20. fejezet:Talán mindennek vége

Este fele járt már az idő, és mi már készülődtünk az esti buliba sokáig tűnődtem azon hogy vajon mit is vegyek fel míg egy fekete ruha mellet döntöttem. Hajam kiengedve hagytam, majd enyhe sminket vittem fel magamra. Mindenképpen a legtöbbet akartam kihozni magamból,  mivel Hanna is ott lesz és tuti hogy Seb miatt nagyon kihívón fog kinézni. Alighogy végeztem a készülődéssel Seb jött be a szobába majd lefagyva az ajtó előtt megállt.
Én csodálkozva pillantottam meg szerelmem, és nem nagyon tudtam hogy pontosan mi baja lehet.
-Valami baj van, tán nem tetszik rajtam valami?
-Dehogy is ép ellenkezőleg, gyönyörű vagy szívem, és hányszor mondjam még el neked hogy legyen már egy kicsit több önbizalmad.
-Tudom drágám már sokszor mondtad, de nem tehetek róla tudod én soha nem voltam magammal megelégedve és nehezen tudom megszokni hogy te itt vagy mellettem, néha még most se hiszem el.
-Pedig hidd el szívem és soha nem foglak téged elhagyni nagyon szeretlek. -majd szorosan magához ölelt, és megcsókolt. Egy darabig egymásba gabalyodva maradtunk, majd én törtem meg a csendet.
-Szerintem induljunk, ha minél hamarabb haza szeretnénk jönni.
-Rendben, de ígérd meg hogy nem maradunk sokáig. -majd újból egymásba gabalyodtunk

***

A szórakozó helyre érve nagy tömeg várt minket, igazából már nagyon jól esik egy kis buli már nem igazán tudom megmondani hogy mikor is voltam utoljára, csak mikor belegondoltam hogy Hanna is itt van valahol egyből nem tűnt valami fényes ötletnek az hogy itt vagyunk. Alig hogy ez a gondolat átfutott az agyamon, a bárpultnál megpillantottam Hannát ahol éppen egy koktélt iszogatott. Gondolkoztam rajta hogy esetleg most gyorsan vissza forduljak, és keressek valami kifogást hogy menjünk haza, de már késő volt mivel észre vett minket, és felénk közeledett. Minél közelebb ért hozzánk, annál jobban éreztem a görcsöt a gyomromban.

-Sziasztok végre hogy megérkeztetek -már egy kicsit volt már benne egy kis alkohol. -Mi tartott ennyi ideig? Tudjátok mit inkább menjünk táncolni. -Majd megfogta a kezem és a táncparkett közepére húzott.

Bevallom hogy semmi kedvem nem volt táncolni, inkább egész végig Sebet néztem aki az egyik asztalnál ült és mosolyogva nézett minket. Hanna meglátta hogy Sebet nézem folyton, majd megszólalt:

.Figyelj, mindjárt jövök maradj itt addig el ne mozdulj oké?

-Oké -szóltam kicsit félve.

.Míg azon gondolkoztam hogy vajon mibe sántikál már megint, olyat láttam amit talán nem nagyon kellet volna. Hanna Sebhez ment oda és két pohár pezsgő társaságában nagyon is jól elvoltak. Egy darabig ott álltam és néztem hogy mit csinálnak, majd Hanna közelebb hajolt Sebhez és megcsókolta. Én kétségbe esetten elrohantam, majd fogtam egy Taxit és haza mentem vele. Mikor a lakáshoz értem gyorsan összepakoltam a ruháim, majd elmentem egy szállodához, és ott vettem ki egy szobát. Közben Seb hívott de én kinyomtam, és ezt többször is megismételtük, míg én meguntam és kikapcsoltam a telefonomat. Mikor beértem a szobámba ledobtam a bőröndömet a földre, majd magamat az ágyra s közben felhívtam Dórit muszáj volt ezt valakinek elmondanom mivel nem tudtam volna sokáig magamban tartani.

-Szia Ivett, te vagy az?

-Igen én.

-Mi a baj csak nem sírsz?

-De, ugye tudod hogy Hanna meghívott minket bulizni.

-Igen és?

-Elmentem Hannaval táncolni majd egyedül hagyott és oda ment Sebivel beszélgetni és...-Innen nem bírtam tovább folytatni elszorult a hangom és hangos sírásban törtem ki.

-Ivett mi a baj? Mi történt?

-Hanna megcsókolta Sebet. -innen nem bírtam tovább és lettem a telefont.

Dóri tudta hogy most nem vagyok jól, azért sem próbálkozott még egyszer vissza hívni. Ezt szerettem benne mindig is, hogy mindig tudta mire is van éppen szükségem.
Késő estig gondolkoztam, azon ami aznap este történt, bár hihetetlen volt az egész ami velem és Sebastianal történt, mégis nagyon fáj hogy megtörtént az amitől a legjobban féltem, hogy Seb tényleg szereti még Hannat. 

***

Késő este járt már mikor valami zajra ébredtem fel. Kómásan felébredtem és kinéztem az ablakon, és egy csapat újságíró volt a szálloda előtt. Én még nem szoktam hogy a magánéletem a nyilvánosságot is érdekli de annyira össze voltam törve és haragudtam az egész világra, hogy magamra kaptam egy köntöst és lementem a szálloda elé. Alig hogy kiléptem az ajtón és hirtelen mindenki az én közelemben akart lenni. Én csak rezzenéstelen arccal és könnyes szemmel megszólaltam.

-Tudom hogy most nincs jobb sztorijuk csak az én magán életem, és Sebastiané. De mért nem lehet békén hagyni, én nem vagyok sztár, egy egyszerű, hétköznapi lány vagyok, akinek ma, hát igen elég rossz napja volt. És ha maguknak ez olyan fontos igen Sebastian és köztem mindennek vége. -Mikor kimondtam ezt a szörnyű szót, úgy éreztem majd megszakad a szívem. De volt egy dolog ami még jobban érdekel, vajon honnan tudták meg ilyen gyorsan az újságíró?

19.fejezet. Harcolok érte

Amint otthon beléptünk az ajtón, párom oda lépet hozzám. -Jobban vagy ugye?

-Igen persze már kicsit jobban.

-Leszeretnél feküdni?

-Nem én inkább mást szeretnék. Mondjuk egy romantikus estét eltölteni veled. Na mit szólsz hozzá?

-Hát csábító az ötlet.

-Akkor ülj le a kanapéra és csak várj. -A párom leült én átmentem a konyhába, kivettem egy üveg pezsgőt a hűtőből, és két poharat  a szekrényből.Majd elhúztam a függönyöket, egy halk zenét kapcsoltam, és leültem a párom mellé a kanapéra. Seb kiöntötte a pezsgőt majd így szólt:
-Tudod hogy mi volt a legszebb dolog ami történt velem egész életemben?
-Nem mi?
-Az hogy téged megismertelek. Nálad szebb ajándékot nem is kívánhattam volna. Nem tudom mi lett volna ha nem lettél volna ott Németországban. -majd le tette a pezsgőt, ki vette az én kezemből is és elkezdte csókolni az ajkam.
-Tudod ez életem egyik legboldogabb perce. -és közben ráfeküdtem szerelmem izmos vállára. 
-Nekem is kicsim, és remélem hogy ez nem az utolsó ilyen esténk.
-Én is remélem, nem szeretném hogy ennek vége legyen.
-Tudod nem soká vége a szezonnak és 3 hétig csak a tiéd vagyok, csak tudod elszeretnélek vinni nyaralni, és azt szeretném kérdezni hogy hova lenne kedved elmenni?
-Hát tudod a legnagyobb vágyam Németország volt. A másik pedig nem nagy állom de nekem fontos. Elszeretnék menni a Balatonhoz, mondjuk Siófokra. Tudod már kiskorom óta nem voltam már ott, és sok szép emlék köt oda.
-Akkor a terv: elmegyünk először hozzám Svájcba, utána elmegyünk a szüleimhez már úgyis nagyon szeretnének téged látni. Utána pedig elmegyünk a Balatonhoz , tudod még úgyse voltam ott soha.
- Imádlak szívem, egyszerűen nem tudom elhinni hogy te tényleg az enyém vagy. -és szorosan átöleltem szerelmem. Így telt Sebbel a péntek esténk.

***

Másnap valami nagyon finom illatra ébredtem fel. A konyhából jött ez az illat. Mikor felkeltem és kimentem a konyhába nem nagyon hittem a szememnek. Az asztal szépen megvolt terítve 2 személynek. Középen egy nagy rózsa csokor állt, ellőtte pedig egy kis üdvözlőkártya volt.

A kártyán ez állt:

Jó reggelt drágám remélem hogy jól ébredtél,

Ezzel a kis meglepetéssel készültem neked,

Remélem ízleni fog  a palacsinta most csináltam

Először. 

Szeretlek Sebastian

Nagyon megkönnyeztem  ezt a kis levelet. Seb éppen a fürdőszobában volt, mikor kijött csak ránéztem, majd a nyakába borultam.

-Nagyon köszönöm ez tudod tényleg sokat jelent nekem. 

-Tudom szívem és nagyon -nagyon szeretlek téged picim. -és megcsókolt.

-Szerintem mennyünk enni kíváncsi vagyok rá hogy mennyire lett jó.

-Biztos nagyon finom drágám mivel te csináltad így biztos hogy nagyon fnom lett.

-Seb és én elkezdtünk reggelizni, tényleg nagyon finom volt. 

Reggeli után felöltöztünk Majd siettünk ki a pályára mivel ma van a 3. szabadedzés és ami a legfontosabb az időmérő. 

***

Kiérkeztünk a pályára Seben látszott hogy egyre feszültebb. Ez érthető mert igen nagy a tét. A szabadedzés egész jól sikerült neki, De délután az időmérő nem is sikerülhetett volna jobban neki. Seb megnyerte az időmérőt 1:18,773-mal. Második Webber lett, a harmadik pedig Alonso. Így a Red Bull duplán is ünnepelt. Sebre kb 1 órát vártam az időmérő után mivel nem nagyon tudott az újságíróktól szabadulni. Várakozásom közben valaki megszólított hátulról. Ismertem a hangot és hallatán összeszorult a gyomrom. Meg fordultam és Hanna állt ott. Próbáltam minél higgadtabb maradni.

-Szia Ivett

-Szia Hanna megleptél.

-Tudod azon gondolkodtam hogy ünnepeljük meg Seb első helyét.mondjuk este egy szórakozó helyen. Itt a cím gyertek ide Sebbel. Na de mennem kell Szia.

-Szia. -válaszolni se volt időm rá nem tudtam hogy ezt elmondjam most Sebnek vagy inkább ne. Ha nem mondom el mérges lesz rám mert eltitkoltam, de viszont ha ezt elmondom, és elmegyünk...belese merek gondolni hogy mi lehet. Hosszú gondolkodás után úgy döntöttem hogy elmondom neki. Mikor ezt elhatároztam éppen akkor jelent meg a párom kicsit meggyötörten.

-.Jaj drágám kicsit meggyötörtek téged ezek az újságírók.

-Egy kicsit, de hogy rád nézek egyből jobban vagyok.

-Örülök neki kicsim, de tudod este hivatalosak vagyunk egy szórakozó helyre. 

-Igen de jó, kihívott meg.

Itt szorult meg a torkom, elég nehezen akartam kimondani de végül kimondtam -Hanna volt az. -Nem hittem volna hogy ilyen nehéz lesz nekem ezt a nevet kimondani. 

-Drágám nagyon örülök neki hogy ennyire megértitek egy mást. -Ha Seb tudná hogy mire gondoltam akkor, biztos nem arra hogy mi puszi barátok leszünk, de neki ezt nem akartam elmondani, mivel láttam hogy sokat jelent neki, csak azt nem hogy miért.

-Igen Seb tényleg nagyon jól kijövünk egymással. De lenne egy kérdésem.

-Mi lenne az?

-Miért olyan fontos neked hogy én Hannaval jól kijöjjek?

-Ezt most mért kérdezed?

-Csak mert érdekel, és szeretném tudni.

-Mert tőlem Hanna nagyon őszintén bocsánatot kért, és ő akkor is  nagy szerepet játszott az életemben mikor nem voltunk együtt. De mielőtt félre értenél bármit is téged szeretlek és soha nem hagynálak el érte. Ugye hiszel nekem?

-Igen kicsim hiszek, és köszönöm hogy öszinte voltál velem. -majd megcsókolt.

Engem igazából nem nyugtatott meg sőt most mondta nekem hogy Hanna még fontos neki. De azt meg igérem hogy soha nem fogom engedni hogy Hanna elvegye tőlem mert ő életem szerelme és harcolni fogok érte amíg csak kell.

18. Fejezet: Mi a célja

A beszélgetésünk után nagyon meg könnyebbültem. Seb megértett engem ebből is látszik hogy tényleg szeret. Másnap mindketten korán keltünk mivel ma vannak a szabad edzések. Seb még lustizott egy kicsit addig én átsétáltam a fürdőbe és gyorsan le zuhanyoztam, majd a szekrényemben elkezdtem ruhát keresgélni. Végül is egy rövid farmer nadrágot, egy topp, és egy tornacipőt választottam. Mire elkészültem Seb a fürdőszobából lépet ki majd meg akadt rajtam a szeme miközben a hajamat csináltam. Én a tükörből láttam, majd hátra néztem és mintha nem vettem volna észre semmit:
-Szia drágám, valami baj van?
-Nem semmi, semmi csak elképesztően nézel ki.
-Naa azért ne túlozzunk.
-De tényleg szép vagy mikor veszed már észre. -odalépett hozzám átölelt és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
-Hát ha ilyen szépen mondod akkor elhiszem, de most már indulj el szépen öltözni a végén még elkésünk. és neked meg kell nyerned 2 szabad edzést. -küldtem el a páromat a szekrénye felé.
-Na jó akkor csak egy csókot kérek. -nézet rám azokkal a nagy boci szemeivel aminek én nem tudok ellenállni, és erről a szokásomról nem is nagyon szeretnék leszokni. 
-Rendben de csak egyet. -de ez az egy is hosszúra sikeredet.
Csók után mindketten készülődtünk, majd elindultunk a pályára.

***

A pályára érve Sebnek elkellet mennie készülődni így egy magam maradtam de nem sokáig mert nem sokkal később megérkezett Dóri és Tommi is. Tommi elment Seb után, mi addig Dórival beszélgettünk.

-Tegnap elmondtam Sebnek mindent magamról, nem tudod elképzelni hogy mennyire megkönnyebbültem. 

-Nagyon örülök neki hogy minden rendben.Viszont valamit mondani szeretnék neked. 
-Mondjad nagyon megijesztesz .
-Nyugi semmi rossz, csak ezt még nem mondtam neked. Tudod tegnap Tommi elvitt vacsorázni egy gyönyörű étterembe. Beszélgettünk, jól éreztük magunkat, és egyszer csak megcsókolt.
-Dóri ennek nagyon örülök nektek -és megöleltem a barátnőmet.
Nagyon boldog voltam hogy végre ő is megtalálta a boldogságot egy olyan férfi mellet aki tényleg szereti, megbecsüli őt, és soha nem vágja át. Nos Tommi ilyen. Vártuk hogy a szabad edzés elkezdődjön, de egy olyan dolgon akadt meg megint a szemem, amit én egyszer már átéltem Németországba. Hanna volt az aki megint Sebbel beszélgetett. Ott hagytam egy szó nélkül Dórit, és Sebastianék fele vettem az irányt. Próbáltam a féltékenység jelét egy cseppet sem mutatni.
-Szia drágám, -és egy csókkal köszöntöttem a szerelmem.(persze ez tudatos volt Hanna miatt)
Szia Hanna, micsoda meglepetés hogy itt látlak téged.
-Szia Ivett, örülök hogy találkozunk.-és két puszival üdvözölt.
Én nem igazán tudtam ezt a dolgot hova tenni mivel, még Németországban nagyon lekezelően, és lenézően beszélt velem. Most pedig mintha évek óta a legjobb barátnők lennénk.
Ezután egy kis csend keletkezett, senki nem szólt egy szót sem. Végül a kínos csendet Sebastian szakította meg.
-Ivett, tudod Hanna azért jött mer nagyon sajnálja ami Németországban volt ő ezt nem így szerette volna, csak tudod fura volt neki téged mellettem látnia. 
-Igen Ivett bocsáss meg nekem miatta és remélem hogy ezek után nagyon jó barátnők leszünk. Beszeretném bizonyítani neked hogy már semmit nem érzek Sebastian iránt, és persze ő se irántam.
-Engem nagyon meglepet ez a kis vallomás, nem is tudtam igazán hova tenni a dolgokat. Végül Sebre néztem és láttam rajta hogy mennyire szeretné azt hogy mi jóba lennénk. Vettem egy mély levegőt és végül bele egyeztem.
-Rendben felejtsük el az egészet.
-Köszönöm szívem -és kaptam egy puszit a homlokomra a szerelmemtől.
-Ivett igérem hogy nem fogsz rá emlékezni hogy Sebastian és köztem volt valaha valami. És hogy az első lépést megtegyem szeretném hogy amint végzet Sebastian a szabadedzésekkel elmennénk egy kávézóba beszélgetni benne vagytok?
-Ez egy remek ötlet, ugye szívem? -nézet rám boci szemeivel drágám.
-Igen az. -de szerintem nem voltam túl meggyőző. 
-Remek akkor itt a cím. Sziasztok.
-Szia. -mielőtt még bármit is mondhattam volna Seb meg szólalt.
-Nagyon örülök annak hogy megtesztek mindent az érdekébe hogy jó legyen a viszonyotok. De sajnos mennem kell. Légy jó picim.
-Hajrá drágám. 

***

A szabadedzések után elmentünk a kávézóba. Hanna már ott várt minket, és nagyon örült nekünk. Igazat megmondva én ennek kevésbé örültem. Mindhárman le adtuk a rendelésünket. Én egy pohár narancs levet kértem, Seb is azt kért, Hanna pedig csak egy pohár ásványvizet kért. Végül Hanna kezdte el a beszélgetést.
-Nagyon örülök hogy eljöttetek és köszönöm hogy megbíztok bennem. -nagyon meglepődtem azon hogy mennyire szeretné azt hogy mi jóba legyünk. Bevallom hogy a beszélgetésünk  elején el is kezdtem neki hinni amit mond, de a közepe fele már egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, mivel a "régi szép időkről" kezdtek el beszélgetni. Mondhatnánk azt is hogy talán engem már el is felejtettek hogy ott vagyok. Muszáj volt valamit kitalálnom hogy ezt a beszélgetést félbe szakítsam.
-Hanna tényleg köszi mindent meg ezt a meghívást is de nagyon fáj a fejem és szeretnék haza menni ledőlni. Seb haza viszel?
-Persze menjünk. 
-Hát persze mennyetek csak jobbulást Ivett. Sziasztok.
-Köszi, szia.
A kocsiban ülve azon járt végig az eszem hogy Hannanak ezzel mégis mi a célja. Remélem Seb nem fog a csapdájába esni. Ez az egy amitől én rettenetesen félek.