11. fejezet: Bizalom, bizalom

-Te olyan szerencsés vagy, nem sok fiú csinálna meg ilyet egy lányért.
-Igen tényleg nem és ez nagyon jól eset tőle és nagyon aranyos volt és teljesen elolvadtam tőle.
-Holnap reggel megint eljön?
-Nem neki most korábban kell mennie ugye az előkészületek miatt. Annyira szeretném ha megnyerné a futamot nagyon sokat jelentene neki a hazájában nyernie. De egyébként hogy mi lesz velünk utána azt még én se tudom.
-Utána jön Magyarországra és azután pedig nyári szünet lesz és lesz elég időtök hogy együtt legyetek
-Hát igen de majd meglátjuk szerintem tegyük el magunkat holnapra az lesz a legjobb. -mondtam és elmentünk lefeküdni. Nagyon nehezen tudtam elaludni végig azon kattogott az agyam hogy tényleg mi lesz. De végül sikerült elaludnom.
Reggel  alig tudtam kikelni az ágyból olyan fáradt voltam, de végül mégis csak sikerült elindulnunk. Hamar oda is értünk és Dórihoz szóltam:
-Dóri mindjárt jövök megnézem Sebet, de nézd csak itt van Tommi.
-Szia -köszöntünk neki.
-Sziasztok
-Akkor elmegyek -szóltam
-Rendben menjél egy kalappal.-szólt Dóri
-Hova megy? -kérdezte Tommi.
-Szerinted? -mondta Dóri
Én láttam hogy el lesznek ők ketten így bátran vettem az irányt Sebhez.
Mikor oda értem hozzá egy szőke lánnyal beszélgetett nem tudtam ki az de végűlis ha nem megyek oda akkor soha nem tudom meg. Így rávettem magam és oda mentem.-Sziasztok -és adtam Sebnek egy puszit.
-Szia -láttam rajta hogy most nem számított rám.
-Ivett bemutatom Hannát, Hanna ő Ivett.
-Szia örülök hogy megismertelek. -nyújtotta a kezét.
Udvariasságból én is vissza köszöntem de nem szivesen tettem. Ezután elég kínos csönd támadt, de végül Hanna megszólalt.
-Látom Seb nem veszített az izlésén maradt a szőke lányoknál. -és én észre vettem a hangjába valami gúnyt is. Azt hittem hogy szétrobbanok az idegtől.
-Na én megyek Ivett örülök hogy megismertelek. Seb pedig nagyon jó hogy megtudtunk egyezni és kibékültünk. Sziasztok. -és nyomot egy puszit Seb arcára. 
Én tényleg azt hittem hogy neki megyek de Seb látta hogy mire készülök és meg fogott.
-Figyelj ez most mire volt jó ha kérdezhetem?
-Azért jött hogy bocsánatot kérjen és hogy barátok maradjunk tudta hogy már nincs nálam esélye. 
-Hát pedig ahogy láttam meglepődött mikor meglátott és nem számított rá hogy én is vagyok. De elakartad mondani neki ugye? 
-Igen el persze. Figyelj én téged szeretlek és Hannának már nem bocsálltok meg ígérem. Van egy ötletem én nekem most mennem kell és addig gondolkozz el hogy megtudsz-e bennem bízni. -és ott hagyott. Én elég rosszul éreztem magam mert nem így akartam és elég meglepődve elindultam Dóriék felé. Látták rajta hogy meg vagyok lepődve és nem igazán tudom felfogni hogy mi történik most.
-Mi a baj? -kérdezte Dóri
-Hát... Egy darabig haboztam de elmondtam nekik.
-Mit kereset itt Hanna? -lepődött meg Tommi is
-Hogy Sebbel barátok legyenek. -mondtam gúnyosan.
-Figyelj tudom hogy mi bajod van de ne aggódj amiatt hogy ki békülnek igaz Seb könnyen megbízik emberekben de akiben egyszer is csalódik abba nem fog tudni ugyanúgy megbízni. Higgy nekem ismerem már eléggé. Ezért is mondom most neked hogy próbáld meg nem elveszíteni a bizalmát és legyél kevésbé hisztis. -és ezen mind 3an elmosolyogtunk. 
-Köszi, én elmegyek sétálni. -szóltam és elindultam.
Végig azon gondolkodtam amin Tommi mondott. Bíznom kell Sebben mert egy kapcsolat csak akkor működik ha mind a 2fél megbízik a másikban. Egy kis séta után vissza mentem és elég  nehezen ment Sebnek a verseny és tudtam hogy miattam van kikellet találnom valamit és eszembe is jutott valami de ehez Tommi segítsége kellett. Meg is kerestem.
-Tommi lenne egy nagy kérésem ezzel talán Seben is segíthetünk. 
-Mi lenne az. -kérdezte
-Rátudnád venni Cristiant hogy megengedje hogy beszéljek vele csapat rádión meg mondom neki hogy szeretem és hogy meg várom.
-Hát nem tudom hogy megengedi-e de egy próbát mindenkép megérdemel. -mondta
Oda mentünk Cristianhoz aki nehezen de megengedte. Felvettem a készüléket és kicsit megcsukló hangon de megszólaltam.
-Hé bajnok én vagyok az Ivett szeretlek és meg várlak bízok benned és kapd össze magad és nyerd meg nekem ezt a versenyt hallod.
-Ivett te vagy az. -mondta és hallottam hangján hogy ő is elérzékenyült.
-Ne beszélj inkább vezess és ne felejtsd el hogy szeretlek. -és ezután az apró párbeszédünk után a boxban mindenki csak tapsolt én meg szóhoz s jutottam. Jó volt látni hogy használt mer Seb már az első helyért harcolt és az utolsó körben meg is szerezte. Ez a kis esett miatt rájöttem hogy igazából milyen fontos nekem Seb.

10.fejezet: Nagy meglepi

Sebastian állt ott egy gitárral a kezében és énekelni kezdett. Nekem nagyon tetszett  bár ezt a többi vendégről nem igazán mondhatjuk el. Kiabáltak hogy hagyja abba de őt egy cseppet sem érdekelte.
Végül ki kiabáltam neki:
-Mit csinálsz te bolond?
-Énekelek neked  addig amíg újra velem leszel és elhiszed nekem hogy tényleg csak veled akarok lenni: -Valami olyat csinált ami végkép meg lágyította a szívem, kimondta magyarul hogy: -Szeretlek!!!
-Ezen nem kellett olyan sokat gondolkodnom hogy mit csináljak abban a pillanatban leszaladtam hozzá a lépcsőn. Az emberek közben az ablakban fényképeztek és videóztak mert időközben mert rájöttek hogy ki is ő valójában. Mikor kiléptem az ajtón a nyakába ugrottam és a fülébe súgtam: I LOVE YOU!!! majd felemelt és megcsókolt. Ekkor persze a vakuk elkezdtek pislogni és biztos voltam benne hogy ez már nem sokáig maradhat titokban, de ez most egy cseppet sem érdekelt hanem inkább örültem annak hogy újra mellette lehetek.
-Szerintem menjünk fel, na mit szólsz hozzá? -kérdeztem
-Rendben. -mondta
Mikor felértünk a szobába egy kicsit mindketten zavarba éreztük magunkat de hosszú csend után végül megszólalt:
-Na hogy tetszett? 
-Hát szerintem nagyon szuper volt, imádtam.
-nem hiszem el hogy ez neked tényleg tetszett. -mondta kicsit értetlenkedve.
-Nekem nem a hangod miatt tetszett hanem azért mert láttam hogy szívből jött és ez bárminél többet jelent nekem. De azért énekesi karrieren ne nagyon gondolkoz. -csíptem egy kicsit oda.
Ezen mind ketten elmosolyogtunk.
-Figyelj tudom hogy csak tegnap óta vagyok szabad és neked gyors ez a z egész de hidd el hogy már túl vagyok Hannán és csak téged szeretlek És hogy ezt be bizonyítsam holnap a futam után felvállallak téged mindenki előtt. Mielőtt bármit is mondanál más választásunk egyébként sincs mert a mai ki akciómmal tuti hogy benne leszünk az újságba.
-Sebastian figyelj nekem ez így sok még otthon se tudják hogy mi van köztünk  és tudod így kisebb az esélye hogy rájönnek mert ha te jelented be akkor tuti az egész világon rólunk beszélnek. Szóval bocsi de ezt még ne. Tényleg ne haragudj.
-Nem haragszok megértelek téged, várj van egy ötletem. Én úgy is itthon vagyok a pálya miatt vagyok szállodába, szóval én bármikor találkozhatok a családommal ezért a futam után nem kell haza mennem. Ezért arra gondoltam hogy 2hét van a magyar nagydíjig és én már holnap elutazok veled és elmondjuk a családodnak. Na mit szólsz hozzá?
-Hát szóhoz se jutok hallod ezt tényleg megtennéd értem?
-Érted bármit -és adott a számra egy puszit.
Közben be jött Dóri is.
-Bocsánat megzavartam valamit?
-Nem semmit úgyis indulni készültem. Akkor holnap a pályán találkozunk ugye?
-Igen persze. -és megcsókoltuk egymást.
-Na gyorsan mesélj el nekem mindent  faggatott Dóri
-Rendben de előbb te meséld el nekem hogy kivel látott téged Tommi?
-Figyelj míg te Sebistél nekem is elkellet töltenem valahogy az időt. Egyébként meg holnap ha akarod magatokra hagylak titeket mert az utolsú napotok lesz és...
-Hát én arra gondoltam hogy ketten sétálunk meg vásárolunk holnap. És mindent elmeséltem neki.

9. fejezet:Túl szép hogy igaz legyen

Sziasztok bocsánat a késésért csak nem volt túl sok időm írni a suli miatt tetszeni fog ez a fejezet is és köszönöm az eddigi vissza jelzéseket nagyon jól esik hogy ennyi embernek tetszik a történetem. Várom a további hozzászólásokat is szeri és puszi :D

-Én megyek iszok valamit addig beszéljétek meg, -mondta Dóri.
-Igen döntöttem remélem is hogy jól döntöttem és nem fogom bánni. Először is gratulálok az időmérőhöz.
-Köszi. De mielőtt bármit is mondanál szeretném hogy tud hogy bármit is döntesz én tiszteletbe tartom a döntésed még ha az nem is lesz a válasz.
-Várj már nyugi hagy mondjam végig ha megengeded utána te is elmondhatod hogy mit is érzel ezzel kapcsolatban rendben?
-Rendben de siess kérlek. 
Szóval sokat gondolkodtam nagyon rajta és még egyszer mondom remélem nem bánom meg. A válaszom: igen.
-Tényleg, el se hiszem nagyon boldog vagyok és ígérem mindent meg teszek hogy jól érezd magad mellettem és meg se tudok szólalni. -felemelt és össze vissza puszilgatott nagyon boldog volt.
-Na azért lassan el ne ejtsd. -szólalt meg Tommi.
-És miről maradtam le?
-Tommi itt van a legédesebb lány a világon aki a barátnőm lett. -és kaptam egy puszit a homlokomra. -Nagyszerű akkor hogy ezt megünnepeljük gyere el te is a kis ünnepségünkre a pole miatt.
-Hát nem is tudom nem akarok zavarni meg Dórit is meg kell keresnem .
-Zvarni nem fogsz mert már Sebastian barátnője vagy és már hozzá tartozol, Dórit meg nem kell félteni mert mikor jöttem az egyik munkatársunkkal beszélgetett a büfénél.
-Na akkor semmi akadálya hogy gyere. -mondta Seb
-Rendben de csak 1 feltétellel hogy mind ketten ihattok és én fogok vezetni. Persze ha nem félted tőlem az autódat. 
Ezzel most azt mondod hogy jobban vezetsz mint én?
-Nem csak hallottam valami olyat hogy szerinted a nők pocsék sofőrök, vagy talán tagadod?
-Rendben meggyőztél rád bízom magam.
-Helyes. -és magabiztosan elindulta.
-Na barátom kíváncsi leszek hogy mi lesz veletek.
-Miért most mi van? -kérdezte
-Na gyere. -mosolygott Tommi.
Az ünneplés hamar le zajlott. Dóri felhívott hogy nem jön még haza, Tomminak meg akadt még egy kis dolga. Így Sebbel ketten indultunk a kocsihoz.
-Készen állsz? -kérdeztem
-Rersze de azért próbáljunk meg életben maradni ha lehet. -prúbált szurkálódni.
-Hahaha nagyon vicces. -és beszálltunk a kocsiba és elindultunk a kocsiba és elindultunk..
Mikor oda értem a szállodához nagyon megkönnyebbültem hogy sikerült tényleg épségben oda érnünk.
-Ezt el se hiszem  még élek egész jó voltál.
-Csak egész jó?
-Hát... -és megcsókolt.
-Várj. -húztam el magamtól.
-Mi a baj? -kérdezte kicsit félve.
-Nekem ez nem megy, nem tehetem ezt . Félek hogy csak azért jöttél velem össze hogy ne gondolj mindig Hannára. 
-Nem dehogy is.
-Figyelj tegnap szakítottatok  ilyen hamar senki nem lép túl egy kapcsolaton főleg amelyik évekig tartott. Jobb lesz ha egy kicsit még várunk vele. -és kiszálltam a kocsiból.
-Ivett várj azért holnap eljössz ugye?
Nem tudom majd meglátjuk. -Láttam rajta hogy könnyes volt a szeme de úgy éreztem hogy igazam van még ha fájt is ez. Felszaladtam a szobámba és sírva fakadtam. Mi van ha tényleg szeret? Akkor tönkre tettem min kettőnk boldogságát. Már ott tartottam hogy haza megyek de Dórit nem akartam itt hagyni.akkor viszont nem megyek el holnap a pályára jobb lesz. Úgy éreztem hogy ez csak egy tündér mese és jobb ha felébredek belőle mert két külön világban élünk, túl szép hogy igaz legyen.. Míg ezen gondolkoztam valaki elkezdte dobálni az ablakom...

8.fejezet:Igen vagy nem?

 Nagyon köszönöm mindenkinek aki eddig olvasta és hozzászólást is írt,
remélem nagyon rossz nem lett

-Na készen vagyok. Szerintem indulhatunk is. -mondtam
-Csak egy percet kérek. -kiabált ki Dóri a fürdőből.
-Siess. -közben kopogtak az ajtón
-Oda mentem és kinyitottam elképzelni se tudtam hogy vajon ki az. Mikor kinyitottam az ajtót nagy meglepetésemre Seb állt az ajtóban.
-Szia hát te mit keresel itt azt mondtad hogy a pályán találkozunk nem?
-Tudod féltem hogy nem találtok oda és azon gondolkoztam hogy elviszlek titeket.
-Nagyon vicces vagy meg egyébként nem tudom hogy be ülhetek-e egy őrült autójába -csíptem vissza egy kicsit.
-Szóval őrült majd meglátjuk. -mondta és felemelt és oda szaladt velem az ágyhoz és le dobot.
-Na ki is az őrült.
-jól van na vissza vonulok. 
Közben Dóri is ki jött a fürdőből.
-Ivett ki van itt? -kérdezte  és nagyon meglepődött mikor meglátta.
-Szia.
Szia.
-Várj bemutatlak. Sebastian ő itt Dóri a legjobb barátnőm. Dóri szerintem neked nem kell be mutatnom.
-Hát örülök Dóri hogy megismertelek.
-Én is téged.
-Na akkor hölgyeim mehetünk?
-Igen. -mondtuk mind ketten.
-Mikor oda értünk a parkolóba egy csomó újságíró várt minket. Én ott ültem Seb mellet és nem tudtam mit csinálni a helyzettel biztos voltam benne hogy rájöttek hogy Seb szakított Hannával.
-Most  mit csináljunk? -kérdeztem egy kicsit megilyedve.
-Hát ez most jó kérdés. -mondta és elő a telefonját és felhívta Tommit aki 2 testőrrel jött ki. Velük nagy nehezen be jutottunk. Én egyből  arra tudtam csak gondolni  hogy holnap a címlapokon fogom vissza  látni magam és én ezt nagyon nem akartam. Seb is észre vette rajtam hogy valami nagyon nincsen rendben valami.
-Valami baj van?
-Nem nincs csak tudod nem akarok megint az újságokban szerepelni érted?
-Emiatt ne aggódj gondoskodom róla hogy ne kerülj be. De tényleg csak ez a baj?
-Persze, miért még mire gondolsz? -körülnézet és félre hívott.
-És ugye nem haragszol a tegnap este miatt?
-Persze hogy nem csak tegnap szakítottál a barátnőddel és...
-Ne mondj semmit. -szakított félbe.
-Tudod olyat érzek mikor veled vagyok amit még talán Hannával se éreztem és tudod hogy most itt vagy lehet hogy furán hangzik de nem hiányzik. -Közelebb lépet és megcsókolt. Én is vissza csókoltam de közben sírtam és a könnyem végig ment az arcomon egészen az ő arcáig.
-Megbántottalak vele? Nem akarom hogy miattam sírj Jobb ha egyedül hagylak egy kicsit.
-Ne kérlek maradj itt velem ne hagy egyedül.
-Sebastian gyere készülnöd kell. -szólt Tommi
-Most mennem kel de ha vissza jöttem választ kérek hogy szeretnél velem lenni vagy nem.
-Ezzel elment. Én hirtelen hangos sírásba kezdtem. Oda jött hozzám Dóri:
-Ivett mi a baj ki bántott meg?
-Tudod Seb megkérdezte hogy szeretnék e vele járni.
-De hát ez jó hír nem?
-De csak nagyon megilyedtem.
-Figyelj vegyél nagy levegőt és nyugodj meg és nézzük végig az időmérőt. Oké?
-Okés.
-Az időmérő rendben lement megszerezte a pole-t. Nagyon örültem neki, és persze mindenki itt hátul. Éppen beszélgettem Dórival mikor valaki megfogta hátulról a vállam. Seb volt az hogy választ kapjon a kérdésére: Igen vagy nem?

7.fejezet: Tényleg szeretem?

Reggel én keltem fel előbb azt hittem hogy csak álmodtam azt a csókot, de mikor megláttam a mellettem fekvő Sebet rájöttem hogy nem állom és nagyon boldog voltam miatta. Csak attól féltem hogy megbánta amit tett mert még csak tegnap szakítottak a barátnőjével, és biztosan gyors volt még neki. Leültem mellé az ágyra és elkezdtem simogatni a fejét. Nagyon édesen aludt, sokáig eltudtam volna még nézni de elkezdet ébredezni.
-Jó reggelt hogy aludtál? -kérdeztem meg tőle.
-Egész jól, sikerült végig aludnom az éjszakát.
-Na annak örülök tessék idd meg ettől fel is fogsz ébredni. -adtam a kezébe egy csésze kávét.
-Köszi. Egyébként tudod min gondolkoztam? Hogy mi lenne a legjobb.
-Igen, és mire jutottál? -kíváncsiskodtam egy kicsit
-Arra a következtetésre jutottam hogy ha szeretett volna akkor nem csinálta volna ezt és nem is tudnék többet megbízni már benne. De viszont annak örülök hogy nem vettem meg a gyűrűt amit kinéztem neki és nem kértem meg a kezét.
-Na az biztos hogy ha így hozzád ment volna az csak is  a pénzed miatt lett volna és ez nagy szemétség lett volna tőle. -Seb csak elmosolyodott rajta.
-Egyébként mond miért vagy itt, és mért segítesz nekem?
-Mert barátok vagyunk, és erre valók a barátok.
-De tudod a barátok nem csókolóznak -mondta egy kicsit meglepően.
-De hát ezt nem is én kezdtem. -próbáltam meg mentegetőzni. 
-Nyugi csak vicceltem. -oda jött hozzám és átölelt.
Nagyon jól eset az ölelése. De mikor rápillantottam az órára közbe kellet szólnom.
-Egyébként indulni kéne már nem gondolod?
De persze akkor menny a szobádba és készülődj és a pályán találkozunk.
-A meghívó az  csak péntekre szólt csak nem?
-De. Akkor most meghívlak téged is meg a barátnődet is okés?
-Okés -és ki vettem a kezéből a 2 jegyet.
-Akkor ott találkozunk. Szia
-Szia
-Várj Ivett!
-igen?
-Köszönöm hogy itt voltál velem.
-Ne csak nekem köszönd Tommi jött el hozzám hogy mi történt ha ő nincs nem jövök rá hogy mi is történt.
-Rendben neki is megköszönöm de most csak neked tudom. Még egyszer köszönöm.
-Szívesen. Ha kell valami csak szólj rendben?
-Persze 
-Szia
-Szia
Az volt a szerencsém hogy a szobám csak 1 emelettel lejjebb van a szobám. Mikor bementem Dóri már várt hogy meséljek neki hogy mi történt mert észre vettem hogy nem itt töltöttem az éjszakát. De ő viszont még úgy tudta hogy vacsorázni mentünk.
Na végre hogy itt vagy, hol voltál, csak nem máris nála aludtál? -mondta  sejtelmesen 
-Hát igen tényleg ott aludtam nála de nem úgy. -Szépen elmeséltem neki mindent Tommi érkezésétől egészen ma reggelig.
-Hát ez komoly? Szegény Seb hogy lehet vele ilyen az a nő de komolyan. Te meg csak jól jártál olyan édesek vagytok együtt.
-Csak tudod azaz igazság hogy nem azért csókolt meg mert szeret hanem mert szomorú volt.
-Mért te ilyennek ismerted meg? Szerintem nem, és Tommi is mondta hogy érez irántad valamit nem?
-De csak...
Nincs semmilyen csak hanem gyere készülődjünk és induljunk és meg látjuk hogy mi lesz a folytatás oké?