21. fejezet:Egy felejthetettlen pillanat

Nekem te vagy az életem.
Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek
az elvesztése fájdalmat okoz.

Másnap reggel elég későn keltem úgy 11 óra körül. Nem akartam elhinni azt ami tegnap történt, és csak az járt a fejemben hogy tegnap talán túl hamar feladtam az egészet, és nem kellet volna olyan hamar elrohannom. 
Nagy nehezen kikeltem az ágyból, elmentem a fürdőbe hogy rendbe tegyem magam, majd a bőröndömhöz mentem hogy keressek valami ruhát. Nem bírtam felfogni ezt az egészet amíg a bőröndbe kutatva nem találtam meg Seb egyik pólóját. Véletlenül biztos belepakoltam a pólót is. Egy darabig néztem a pólót és közben az együtt töltött pillanatokra gondoltam majd szörnyen kezdtem el sírni. Majd valaki kopogott az ajtón. Gyorsan letöröltem a könnyeket a szememről, és kinyitottam az ajtót. Dóri és Tommi állt ott. Fogalmam sem volt arról hogyan tudták meg hogy itt vagyok, de nem is ez foglalkoztatott igazán, minden köszönés nélkül Dóri nyakába ugrottam, és szorosan átöleltem.Egy darabig egymást átölelve álltunk majd leültünk mind 3an beszélgetni.
-Mi történt? Miért vesztetek össze Sebbel?
-Tudod az egész Hanna érkezésével kezdődött... -és elmondtam nekik mindent.
Dóri és Tommi egy szót sem szóltak annyira meglepődtek azon amit elmondtam nekik. Majd Tommi szólalt meg.
-Én ezt még mindig nem tudom elhinni hogy Sebastian ilyet csinálna.
-Szerinted csak hazudok, és kitalálom az egészet? -kaptam fel egy kicsit a vizet és szegény Tommira förmedtem rá.
-Nem de szerintem Hanna ezt már előre kitervelte az egészet és szerintem Sebastian csak ennek az áldozatává vált, ahogyan te is. -mentegetőzött a szőke finn
-Igen igazad lehet és ne haragudj csak egy kicsit ideges vagyok.
-Persze semmi baj. -mosolyodott el.
-És most mit szeretnél csinálni? -kérdezte Dóri
-Hát tudod nem tudom, egy biztos a pályára nem hiszem hogy ki megyek..
-De miért nem? Szerintem meg kéne beszélnetek. a dolgot. -adott tanácsot a barátnőm.
-Szerintem is. -szólt közbe Tommi is.
-Most semmihez sincs kedvem inkább lefekszek és fel se kelek soha többet.
-Ilyet nem mondhatsz soha többet most szépen bemegyünk a fürdőszobába és rendbe hozunk téged, addig Tommi itt vár, és utána pedig elmegyünk a pályára és Sebbel megbeszéltek mindent. Na gyere. -és nyújtotta a kezét.
-Dóri én nem tudom.
-Szerintem hallgass Dórira tudod milyen makacs.
   Végülis megfogtam a kezét és bevezetett a fürdőbe. 

***

Fél1-re a pályára is értünk én pedig egyre idegesebb lettem. Én már a parkolóból sem akartam tovább menni. Azért kicsit örültem is hogy újra láthatom Sebet, de a csalódástól is féltem hogy Hanna már ott van vele és boldogok egymással én pedig csak az utukban állok és Seb nem is szeretet igazán csak azért jött velem össze mert csalódott volt és velem akarta elfelejteni Hannat. Ezek a gondolatok jártak a fejemben míg csak egyszer a Red Bull istállójában találtam magam. Egyre idegesebb lettem, nem is értem hogy engedtem magam erre rávenni. Dóri és Tommi magamra hagytak, mert Tommit elhívták,Dóri pedig elkísérte. Egy darabig tanácstalanul sétáltam oda-vissza, és eldöntöttem amíg nem találkozok senkivel addig gyorsan el megyek innen. Már szaladtam kifele a boxból mikor valaki gyorsan utánam szaladt és megfogta a vállamat. Az érintéséből, egyből kivettem azt hogy Seb volt az. Nem mertem megfordulni mivel nagyon féltem a vele való találkozással. Azért nagyon örültem annak hogy itt van mivel a történtek ellenére is nagyon szeretem őt és nagyon fájna az elvesztése. Ezek gyorsan átfutottak az agyamon majd szép lassan megfordultam, és ott állt ő, kétségbe eset szemekkel tekintett rám.
-Ivett kérlek tudom hogy nagyon haragszol rám és nem is értem hogy történhetett ez, tudod ő csak oda jött hozzám és egyszerűen megcsókolt. Aztán gyorsan eltoltam magamtól, és elkezdtem vele üvöltözni hogy hogy csinálhat velem ilyet és hogy én téged szeretlek senki mást. Majd ott hagytam és téged nem találtalak sehol. -majd megfogta a kezem, és folytatta.
-Szeretném hogy tud hogy nagyon kétségbe voltam esve hogy mi van veled, és hogy ne történjen veled semmi. Nagyon szeretlek. -Majd befejezte és kérdő szemekkel pillantott rám.
-Sebastian én nem tudom hogy mit higgyek láttam amit láttam és nem eset jól.
-Tudom édesem de ahogy észreveszem nem láttál mindent, azt nem láttad hogy ellöktem magam mellöl.
-De tudod én már a legelejétől tudtam hogy valami hátsó szándéka van de te nagyon akartad azt hogy mi nagyon jó barátnők legyünk, és ezt ő kihasznált. Seb én ebbe belefáradtam. 
-Kicsim én magam se értem hogy nekem ez mért volt fontos egyszerűen csak jó érzés volt látni hogy ti jóban vagytok és nem láttam azt hogy neki valami hátsó szándéka lenne. Kérlek ne haragudj rám. Hogyan tudnám ezt jóvátenni. -könyörgött a németem, és egy-két könnycseppet is láttam az arcán.
Én se bírtam ki sírás nélkül, de nagyon tanácstalan voltam, nem tudtam eldönteni hogy mit csináljak. Majd meg töröltem az arcát, és megcsókoltam.
-Azt hiszem  hiszek neked, és szeretném ha újra ott folytatnánk ahol abbahagytuk. Persze ha te is szeretnéd.
-Most ez komolyan kérdezed? Nagyon boldog vagyok, és ígérem hogy nem bánod meg és a világ legboldogabb lányává teszlek. -majd szorosan átölelt és megcsókolt. Azt nem vettük észre hogy az egész boxutca minket nézet, majd hirtelen elkezdett mindenki tapsolni. Mi erre csak mosolyogtunk, majd eszembe jutott a tegnap este hogy az újságoknak mit is mondtam.
-Seb nekem is elkel mondanom valamit. Tudod tegnap este nagyon mérges voltam, és csalódott és már aludni szerettem volna de valami fényt láttam az ablak előtt, és ott voltak az újságírók, gondolom Hanna küldte rám őket. A lényeg azt hogy kimentem hozzájuk és azt mondtam nekik hogy köztünk mindennek vége örökre. Nagyon haragszol.-kérdeztem tőle kicsit félve.
Majd ő kicsit elgondolkozott majd nevetve azt mondta.
-Megcsináltuk nekik a nagy sztorit, van mivel foglalkozniuk. -majd mindketten elnevettük magunkat és megcsókoltuk egymást. Egy hangot hallottunk hátulról, Dóri és Tommi volt az látszólag nagyon boldogok voltak.
-Nagyon örülünk hogy kibékültettek, Dórival tudtuk, mi azt hogy nem bírjátok egymás nélkül sokáig. -mondta nevetve Tommi.
Mi ezen csak mosolyogtunk majd elengedtem szerelmemet mert lassan kezdődik a verseny, így a fiúk magunkra hagytak minket.
A verseny alatt nagyon izgultunk Sebastianért. A biztonsági autónak be kellet jönni, de Seb túlságosan távol maradt tőle, ezért boxutca áthajtásos büntetést kapott így a végén csak a 3. lett. 
Az interjúk után Seb egyből hozzám jött oda és nem értette hogy miért kapta a büntetést, én próbáltam a németemet kicsit nyugtatni.
-Szívem nyugodj meg, legközelebb jobb lesz hidd el nekem.
-Tudom de nyerhettem volna és...
-Na figyelj mit szólnál hozzá ha most gyorsan elmennénk a szállodába, összepakolnánk a ruháim utána haza mennénk csinálnék neked finom vacsit és csak kettesben lennénk. Na hogy tetszik az ötlet?
-Nagyon tetszik, te tudod mivel bírsz felvidítani, többek között ezért is szeretlek -és megcsókolt.
Így is tettünk. Elköszöntünk mindenkitől, majd elmentünk a szállodába utána haza.
Amint haza értünk elkezdtünk mindketten a konyhában sürögni. Nagyon mókásan telt ez az 1-2 óra. Majd mikor végeztünk beküldött átöltözni, hogy majd ő megterít, nem is ellenkeztem az ötletével.
Egy rózsaszín ruhát választottam, a hajam kivasaltam, és máris indultam ki szerelmemhez.



Amint kiértem gyönyörű látvány fogadott nagyon szépen megvolt terítve az asztal. De szebb jobban megvolt illetődve mint én, mikor meg pillantott. 
-Gyönyörű vagy édesem. -mondta légy hangján.
-Te se panaszkodhatsz. -majd egy csókot nyomtam a szájára. Amint sikerült egymást elengedni, oda léptünk az asztalhoz és leültünk vacsorázni. A vacsora nagyon finom volt főleg hogy ezt ketten csináltuk azzal az emberrel, akivel leszeretném élni az élete,.
Vacsora után egy lassú számot tettbe és elkezdtünk lassan táncolni, közben folyamatosan csókolóztunk., majd a szoba felé vettük az irányt közben nem törődve semmivel szép lassan hámoztuk le egymásról a ruhát, majd átattuk egymást az érzéseinknek.

20. fejezet:Talán mindennek vége

Este fele járt már az idő, és mi már készülődtünk az esti buliba sokáig tűnődtem azon hogy vajon mit is vegyek fel míg egy fekete ruha mellet döntöttem. Hajam kiengedve hagytam, majd enyhe sminket vittem fel magamra. Mindenképpen a legtöbbet akartam kihozni magamból,  mivel Hanna is ott lesz és tuti hogy Seb miatt nagyon kihívón fog kinézni. Alighogy végeztem a készülődéssel Seb jött be a szobába majd lefagyva az ajtó előtt megállt.
Én csodálkozva pillantottam meg szerelmem, és nem nagyon tudtam hogy pontosan mi baja lehet.
-Valami baj van, tán nem tetszik rajtam valami?
-Dehogy is ép ellenkezőleg, gyönyörű vagy szívem, és hányszor mondjam még el neked hogy legyen már egy kicsit több önbizalmad.
-Tudom drágám már sokszor mondtad, de nem tehetek róla tudod én soha nem voltam magammal megelégedve és nehezen tudom megszokni hogy te itt vagy mellettem, néha még most se hiszem el.
-Pedig hidd el szívem és soha nem foglak téged elhagyni nagyon szeretlek. -majd szorosan magához ölelt, és megcsókolt. Egy darabig egymásba gabalyodva maradtunk, majd én törtem meg a csendet.
-Szerintem induljunk, ha minél hamarabb haza szeretnénk jönni.
-Rendben, de ígérd meg hogy nem maradunk sokáig. -majd újból egymásba gabalyodtunk

***

A szórakozó helyre érve nagy tömeg várt minket, igazából már nagyon jól esik egy kis buli már nem igazán tudom megmondani hogy mikor is voltam utoljára, csak mikor belegondoltam hogy Hanna is itt van valahol egyből nem tűnt valami fényes ötletnek az hogy itt vagyunk. Alig hogy ez a gondolat átfutott az agyamon, a bárpultnál megpillantottam Hannát ahol éppen egy koktélt iszogatott. Gondolkoztam rajta hogy esetleg most gyorsan vissza forduljak, és keressek valami kifogást hogy menjünk haza, de már késő volt mivel észre vett minket, és felénk közeledett. Minél közelebb ért hozzánk, annál jobban éreztem a görcsöt a gyomromban.

-Sziasztok végre hogy megérkeztetek -már egy kicsit volt már benne egy kis alkohol. -Mi tartott ennyi ideig? Tudjátok mit inkább menjünk táncolni. -Majd megfogta a kezem és a táncparkett közepére húzott.

Bevallom hogy semmi kedvem nem volt táncolni, inkább egész végig Sebet néztem aki az egyik asztalnál ült és mosolyogva nézett minket. Hanna meglátta hogy Sebet nézem folyton, majd megszólalt:

.Figyelj, mindjárt jövök maradj itt addig el ne mozdulj oké?

-Oké -szóltam kicsit félve.

.Míg azon gondolkoztam hogy vajon mibe sántikál már megint, olyat láttam amit talán nem nagyon kellet volna. Hanna Sebhez ment oda és két pohár pezsgő társaságában nagyon is jól elvoltak. Egy darabig ott álltam és néztem hogy mit csinálnak, majd Hanna közelebb hajolt Sebhez és megcsókolta. Én kétségbe esetten elrohantam, majd fogtam egy Taxit és haza mentem vele. Mikor a lakáshoz értem gyorsan összepakoltam a ruháim, majd elmentem egy szállodához, és ott vettem ki egy szobát. Közben Seb hívott de én kinyomtam, és ezt többször is megismételtük, míg én meguntam és kikapcsoltam a telefonomat. Mikor beértem a szobámba ledobtam a bőröndömet a földre, majd magamat az ágyra s közben felhívtam Dórit muszáj volt ezt valakinek elmondanom mivel nem tudtam volna sokáig magamban tartani.

-Szia Ivett, te vagy az?

-Igen én.

-Mi a baj csak nem sírsz?

-De, ugye tudod hogy Hanna meghívott minket bulizni.

-Igen és?

-Elmentem Hannaval táncolni majd egyedül hagyott és oda ment Sebivel beszélgetni és...-Innen nem bírtam tovább folytatni elszorult a hangom és hangos sírásban törtem ki.

-Ivett mi a baj? Mi történt?

-Hanna megcsókolta Sebet. -innen nem bírtam tovább és lettem a telefont.

Dóri tudta hogy most nem vagyok jól, azért sem próbálkozott még egyszer vissza hívni. Ezt szerettem benne mindig is, hogy mindig tudta mire is van éppen szükségem.
Késő estig gondolkoztam, azon ami aznap este történt, bár hihetetlen volt az egész ami velem és Sebastianal történt, mégis nagyon fáj hogy megtörtént az amitől a legjobban féltem, hogy Seb tényleg szereti még Hannat. 

***

Késő este járt már mikor valami zajra ébredtem fel. Kómásan felébredtem és kinéztem az ablakon, és egy csapat újságíró volt a szálloda előtt. Én még nem szoktam hogy a magánéletem a nyilvánosságot is érdekli de annyira össze voltam törve és haragudtam az egész világra, hogy magamra kaptam egy köntöst és lementem a szálloda elé. Alig hogy kiléptem az ajtón és hirtelen mindenki az én közelemben akart lenni. Én csak rezzenéstelen arccal és könnyes szemmel megszólaltam.

-Tudom hogy most nincs jobb sztorijuk csak az én magán életem, és Sebastiané. De mért nem lehet békén hagyni, én nem vagyok sztár, egy egyszerű, hétköznapi lány vagyok, akinek ma, hát igen elég rossz napja volt. És ha maguknak ez olyan fontos igen Sebastian és köztem mindennek vége. -Mikor kimondtam ezt a szörnyű szót, úgy éreztem majd megszakad a szívem. De volt egy dolog ami még jobban érdekel, vajon honnan tudták meg ilyen gyorsan az újságíró?

19.fejezet. Harcolok érte

Amint otthon beléptünk az ajtón, párom oda lépet hozzám. -Jobban vagy ugye?

-Igen persze már kicsit jobban.

-Leszeretnél feküdni?

-Nem én inkább mást szeretnék. Mondjuk egy romantikus estét eltölteni veled. Na mit szólsz hozzá?

-Hát csábító az ötlet.

-Akkor ülj le a kanapéra és csak várj. -A párom leült én átmentem a konyhába, kivettem egy üveg pezsgőt a hűtőből, és két poharat  a szekrényből.Majd elhúztam a függönyöket, egy halk zenét kapcsoltam, és leültem a párom mellé a kanapéra. Seb kiöntötte a pezsgőt majd így szólt:
-Tudod hogy mi volt a legszebb dolog ami történt velem egész életemben?
-Nem mi?
-Az hogy téged megismertelek. Nálad szebb ajándékot nem is kívánhattam volna. Nem tudom mi lett volna ha nem lettél volna ott Németországban. -majd le tette a pezsgőt, ki vette az én kezemből is és elkezdte csókolni az ajkam.
-Tudod ez életem egyik legboldogabb perce. -és közben ráfeküdtem szerelmem izmos vállára. 
-Nekem is kicsim, és remélem hogy ez nem az utolsó ilyen esténk.
-Én is remélem, nem szeretném hogy ennek vége legyen.
-Tudod nem soká vége a szezonnak és 3 hétig csak a tiéd vagyok, csak tudod elszeretnélek vinni nyaralni, és azt szeretném kérdezni hogy hova lenne kedved elmenni?
-Hát tudod a legnagyobb vágyam Németország volt. A másik pedig nem nagy állom de nekem fontos. Elszeretnék menni a Balatonhoz, mondjuk Siófokra. Tudod már kiskorom óta nem voltam már ott, és sok szép emlék köt oda.
-Akkor a terv: elmegyünk először hozzám Svájcba, utána elmegyünk a szüleimhez már úgyis nagyon szeretnének téged látni. Utána pedig elmegyünk a Balatonhoz , tudod még úgyse voltam ott soha.
- Imádlak szívem, egyszerűen nem tudom elhinni hogy te tényleg az enyém vagy. -és szorosan átöleltem szerelmem. Így telt Sebbel a péntek esténk.

***

Másnap valami nagyon finom illatra ébredtem fel. A konyhából jött ez az illat. Mikor felkeltem és kimentem a konyhába nem nagyon hittem a szememnek. Az asztal szépen megvolt terítve 2 személynek. Középen egy nagy rózsa csokor állt, ellőtte pedig egy kis üdvözlőkártya volt.

A kártyán ez állt:

Jó reggelt drágám remélem hogy jól ébredtél,

Ezzel a kis meglepetéssel készültem neked,

Remélem ízleni fog  a palacsinta most csináltam

Először. 

Szeretlek Sebastian

Nagyon megkönnyeztem  ezt a kis levelet. Seb éppen a fürdőszobában volt, mikor kijött csak ránéztem, majd a nyakába borultam.

-Nagyon köszönöm ez tudod tényleg sokat jelent nekem. 

-Tudom szívem és nagyon -nagyon szeretlek téged picim. -és megcsókolt.

-Szerintem mennyünk enni kíváncsi vagyok rá hogy mennyire lett jó.

-Biztos nagyon finom drágám mivel te csináltad így biztos hogy nagyon fnom lett.

-Seb és én elkezdtünk reggelizni, tényleg nagyon finom volt. 

Reggeli után felöltöztünk Majd siettünk ki a pályára mivel ma van a 3. szabadedzés és ami a legfontosabb az időmérő. 

***

Kiérkeztünk a pályára Seben látszott hogy egyre feszültebb. Ez érthető mert igen nagy a tét. A szabadedzés egész jól sikerült neki, De délután az időmérő nem is sikerülhetett volna jobban neki. Seb megnyerte az időmérőt 1:18,773-mal. Második Webber lett, a harmadik pedig Alonso. Így a Red Bull duplán is ünnepelt. Sebre kb 1 órát vártam az időmérő után mivel nem nagyon tudott az újságíróktól szabadulni. Várakozásom közben valaki megszólított hátulról. Ismertem a hangot és hallatán összeszorult a gyomrom. Meg fordultam és Hanna állt ott. Próbáltam minél higgadtabb maradni.

-Szia Ivett

-Szia Hanna megleptél.

-Tudod azon gondolkodtam hogy ünnepeljük meg Seb első helyét.mondjuk este egy szórakozó helyen. Itt a cím gyertek ide Sebbel. Na de mennem kell Szia.

-Szia. -válaszolni se volt időm rá nem tudtam hogy ezt elmondjam most Sebnek vagy inkább ne. Ha nem mondom el mérges lesz rám mert eltitkoltam, de viszont ha ezt elmondom, és elmegyünk...belese merek gondolni hogy mi lehet. Hosszú gondolkodás után úgy döntöttem hogy elmondom neki. Mikor ezt elhatároztam éppen akkor jelent meg a párom kicsit meggyötörten.

-.Jaj drágám kicsit meggyötörtek téged ezek az újságírók.

-Egy kicsit, de hogy rád nézek egyből jobban vagyok.

-Örülök neki kicsim, de tudod este hivatalosak vagyunk egy szórakozó helyre. 

-Igen de jó, kihívott meg.

Itt szorult meg a torkom, elég nehezen akartam kimondani de végül kimondtam -Hanna volt az. -Nem hittem volna hogy ilyen nehéz lesz nekem ezt a nevet kimondani. 

-Drágám nagyon örülök neki hogy ennyire megértitek egy mást. -Ha Seb tudná hogy mire gondoltam akkor, biztos nem arra hogy mi puszi barátok leszünk, de neki ezt nem akartam elmondani, mivel láttam hogy sokat jelent neki, csak azt nem hogy miért.

-Igen Seb tényleg nagyon jól kijövünk egymással. De lenne egy kérdésem.

-Mi lenne az?

-Miért olyan fontos neked hogy én Hannaval jól kijöjjek?

-Ezt most mért kérdezed?

-Csak mert érdekel, és szeretném tudni.

-Mert tőlem Hanna nagyon őszintén bocsánatot kért, és ő akkor is  nagy szerepet játszott az életemben mikor nem voltunk együtt. De mielőtt félre értenél bármit is téged szeretlek és soha nem hagynálak el érte. Ugye hiszel nekem?

-Igen kicsim hiszek, és köszönöm hogy öszinte voltál velem. -majd megcsókolt.

Engem igazából nem nyugtatott meg sőt most mondta nekem hogy Hanna még fontos neki. De azt meg igérem hogy soha nem fogom engedni hogy Hanna elvegye tőlem mert ő életem szerelme és harcolni fogok érte amíg csak kell.

18. Fejezet: Mi a célja

A beszélgetésünk után nagyon meg könnyebbültem. Seb megértett engem ebből is látszik hogy tényleg szeret. Másnap mindketten korán keltünk mivel ma vannak a szabad edzések. Seb még lustizott egy kicsit addig én átsétáltam a fürdőbe és gyorsan le zuhanyoztam, majd a szekrényemben elkezdtem ruhát keresgélni. Végül is egy rövid farmer nadrágot, egy topp, és egy tornacipőt választottam. Mire elkészültem Seb a fürdőszobából lépet ki majd meg akadt rajtam a szeme miközben a hajamat csináltam. Én a tükörből láttam, majd hátra néztem és mintha nem vettem volna észre semmit:
-Szia drágám, valami baj van?
-Nem semmi, semmi csak elképesztően nézel ki.
-Naa azért ne túlozzunk.
-De tényleg szép vagy mikor veszed már észre. -odalépett hozzám átölelt és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
-Hát ha ilyen szépen mondod akkor elhiszem, de most már indulj el szépen öltözni a végén még elkésünk. és neked meg kell nyerned 2 szabad edzést. -küldtem el a páromat a szekrénye felé.
-Na jó akkor csak egy csókot kérek. -nézet rám azokkal a nagy boci szemeivel aminek én nem tudok ellenállni, és erről a szokásomról nem is nagyon szeretnék leszokni. 
-Rendben de csak egyet. -de ez az egy is hosszúra sikeredet.
Csók után mindketten készülődtünk, majd elindultunk a pályára.

***

A pályára érve Sebnek elkellet mennie készülődni így egy magam maradtam de nem sokáig mert nem sokkal később megérkezett Dóri és Tommi is. Tommi elment Seb után, mi addig Dórival beszélgettünk.

-Tegnap elmondtam Sebnek mindent magamról, nem tudod elképzelni hogy mennyire megkönnyebbültem. 

-Nagyon örülök neki hogy minden rendben.Viszont valamit mondani szeretnék neked. 
-Mondjad nagyon megijesztesz .
-Nyugi semmi rossz, csak ezt még nem mondtam neked. Tudod tegnap Tommi elvitt vacsorázni egy gyönyörű étterembe. Beszélgettünk, jól éreztük magunkat, és egyszer csak megcsókolt.
-Dóri ennek nagyon örülök nektek -és megöleltem a barátnőmet.
Nagyon boldog voltam hogy végre ő is megtalálta a boldogságot egy olyan férfi mellet aki tényleg szereti, megbecsüli őt, és soha nem vágja át. Nos Tommi ilyen. Vártuk hogy a szabad edzés elkezdődjön, de egy olyan dolgon akadt meg megint a szemem, amit én egyszer már átéltem Németországba. Hanna volt az aki megint Sebbel beszélgetett. Ott hagytam egy szó nélkül Dórit, és Sebastianék fele vettem az irányt. Próbáltam a féltékenység jelét egy cseppet sem mutatni.
-Szia drágám, -és egy csókkal köszöntöttem a szerelmem.(persze ez tudatos volt Hanna miatt)
Szia Hanna, micsoda meglepetés hogy itt látlak téged.
-Szia Ivett, örülök hogy találkozunk.-és két puszival üdvözölt.
Én nem igazán tudtam ezt a dolgot hova tenni mivel, még Németországban nagyon lekezelően, és lenézően beszélt velem. Most pedig mintha évek óta a legjobb barátnők lennénk.
Ezután egy kis csend keletkezett, senki nem szólt egy szót sem. Végül a kínos csendet Sebastian szakította meg.
-Ivett, tudod Hanna azért jött mer nagyon sajnálja ami Németországban volt ő ezt nem így szerette volna, csak tudod fura volt neki téged mellettem látnia. 
-Igen Ivett bocsáss meg nekem miatta és remélem hogy ezek után nagyon jó barátnők leszünk. Beszeretném bizonyítani neked hogy már semmit nem érzek Sebastian iránt, és persze ő se irántam.
-Engem nagyon meglepet ez a kis vallomás, nem is tudtam igazán hova tenni a dolgokat. Végül Sebre néztem és láttam rajta hogy mennyire szeretné azt hogy mi jóba lennénk. Vettem egy mély levegőt és végül bele egyeztem.
-Rendben felejtsük el az egészet.
-Köszönöm szívem -és kaptam egy puszit a homlokomra a szerelmemtől.
-Ivett igérem hogy nem fogsz rá emlékezni hogy Sebastian és köztem volt valaha valami. És hogy az első lépést megtegyem szeretném hogy amint végzet Sebastian a szabadedzésekkel elmennénk egy kávézóba beszélgetni benne vagytok?
-Ez egy remek ötlet, ugye szívem? -nézet rám boci szemeivel drágám.
-Igen az. -de szerintem nem voltam túl meggyőző. 
-Remek akkor itt a cím. Sziasztok.
-Szia. -mielőtt még bármit is mondhattam volna Seb meg szólalt.
-Nagyon örülök annak hogy megtesztek mindent az érdekébe hogy jó legyen a viszonyotok. De sajnos mennem kell. Légy jó picim.
-Hajrá drágám. 

***

A szabadedzések után elmentünk a kávézóba. Hanna már ott várt minket, és nagyon örült nekünk. Igazat megmondva én ennek kevésbé örültem. Mindhárman le adtuk a rendelésünket. Én egy pohár narancs levet kértem, Seb is azt kért, Hanna pedig csak egy pohár ásványvizet kért. Végül Hanna kezdte el a beszélgetést.
-Nagyon örülök hogy eljöttetek és köszönöm hogy megbíztok bennem. -nagyon meglepődtem azon hogy mennyire szeretné azt hogy mi jóba legyünk. Bevallom hogy a beszélgetésünk  elején el is kezdtem neki hinni amit mond, de a közepe fele már egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, mivel a "régi szép időkről" kezdtek el beszélgetni. Mondhatnánk azt is hogy talán engem már el is felejtettek hogy ott vagyok. Muszáj volt valamit kitalálnom hogy ezt a beszélgetést félbe szakítsam.
-Hanna tényleg köszi mindent meg ezt a meghívást is de nagyon fáj a fejem és szeretnék haza menni ledőlni. Seb haza viszel?
-Persze menjünk. 
-Hát persze mennyetek csak jobbulást Ivett. Sziasztok.
-Köszi, szia.
A kocsiban ülve azon járt végig az eszem hogy Hannanak ezzel mégis mi a célja. Remélem Seb nem fog a csapdájába esni. Ez az egy amitől én rettenetesen félek.

17. fejezet: Ő az igazi

Sziasztok!!!

Végre tudtam hozni a friss fejezetet köszönöm hogy olvassátok a történetem. És persze remélem hogy mindenkinek tetszik az új külső amit az én drága Dóri barát nőmnek köszönhetek. :) Jó olvasást kívánok mindenkinek :))


Mikor Seb elment, egyből hívtam is Dórit hogy elmondjam neki mivel is lepet meg engem Seb. Két csengetés után fel is vette a telefont:
-Szia!
-Szia, nem fogod elhinni hogy mi történt! 
-Na, mi az? Mesélj!
-Vett nekem Pesten egy lakást. Nagyon meglepődtem rajta, de komolyan.
-Tényleg? Ez de aranyos volt tőle.
-Igen az, de nem akartam elfogadni. 
-Jujj nagyon szeretném látni. -közben meg jött Seb.
-Várj lekel tennem de SMS-ben elküldöm a címem és egy fél óra múlva gyere át. Szia!
-Rendben szia. -és letettük, mivel Seb megérkezett.
-Szia hát te?
-Szia, csak itt hagytam a szemüvegem, mikor le értem vettem észre. De már itt se vagyok. Szia! -és kaptam egy puszit.
-Szia! -hirtelen reagálni se tudtam olyan hamar jött és ment.
Seb távozása után gyorsan elküldtem a címet Dórinak. Míg vártam hogy megérkezik, körbe jártam még egyszer a lakást. Nagyon tetszett az egész, még mindig  nem tudtam elhinni hogy ez az enyém és hogy ezt Sebtől kaptam. Kis idő után kopogtak az ajtón. Mikor kinyitottam láttam hogy Dóri az.
-Szia de jó hogy itt vagy el se tudod képzelni milyen boldog vagyok -és megöleltem.
-Mikor hívtál egyből szaladtam is, ez a lakás gyönyörű 
-Tudom nagyon meglepet vele, azt mondta hogy ezt azért vette nekem hogy amikor a nagydíjak között meglátogat mégse a koliba kelljen jönnie.
-És milyen igaza van.
-Tudom de mégse akartam elfogadni, de addig erősködött míg bele nem egyeztem de persze csak azzal a feltétellel hogy itt marad velem és nem szállodába megy.
-Figyelj tudja hogy nem a pénzére hajtasz. mint sok nő szeretné. Látja rajtad hogy te tényleg szereted és ő is nagyon szeret téged.
-Hát igen.
-Jajj Ivett olyan helyesek vagytok így együtt, titeket az ég is egymásnak teremtett.
-Remélem igazad van mert nem szeretnék csalódni.
-Szerintem megbízhatsz benne. Vagy talán máshogy érzed?
-Nem, én is úgy érzem. -a nagy beszélgetés közepette megszólalt Dóri telefonja. Mikor megnézte egyből elmosolyodott.
-Tommi az SMS-t küldött hogy most már otthon van.
-Nagyon jól elvagytok ti is együtt jól látom?
-Igen jól. De nem baj hogy most mennem kell?
-Semmi gond akkor szerintem Seb is mindjárt haza jön, addig is elleszek ne aggódj.
-Rendbe. majd beszélünk, akkor szia.
-Szia -és elment.
Egyedül maradtam a lakásban, leültem a kanapéra és elkezdtem azon gondolkozni hogy Sebnek be kell vallanom valamit, lehet hogy nem nagy dolog de nekem fontos és jobb hogyha tudja, így igazságos muszáj egymással őszintének lennünk. 
Míg ezen gondolkoztam észre se vettem mögöttem Sebet. Szép lassan hátulról megfogta a vállam majd jó szorosan átölelt majd megcsókolt.
-Szia észre se vettelek, bocsi csak elgondolkoztam
-Semmi baj de min tűnődtél el ennyire? -és leült mellém a kanapéra.
Elhatároztam magamban hogy elmondom neki, csak könnyítek a lelkemen.
-Hát tudod mondanom kell valamit ami számomra igen fontos, és egy kicsit kínos is.
-Megijesztesz  valami baj van, talán valami rosszat tettem, mi baj kicsim,
-Nem mielőtt megijednél nem veled van a baj hanem velem.
-Veled mi?
-Tudod már 18 éves vagyok és most kezdem élni igazán az életem. A velem egykorú lányok már mind túl vannak a 20. pasijukon is. De én más vagyok, tudod nekem te vagy az első fiú az életemben. Téged csókoltalak meg először ,csak téged öleltelek meg, és csak rád gondoltam először úgy mint férfi. Eddig ezt a dolgot nem igazán tudtam  hova tenni és kezdem kicsit gyorsnak érezni a tempót még csak 1 hete járunk és te egy vettél már nekem, mind ketten megismertük egymás szüleit. Mások ezt jó pár hónap után csinálják ezt. Tudod azért kellet ezt neked elmondanom mert már nem bírtam magamban tartani, és szeretném ha te is tisztában lennél vele hogy kivel is van dolgod. Egyébként soha nem hittem volna hogy az első barátom pont egy olyan ember lesz akit az egész világ szeret, és sok millió lény közül pont engem választ ki magának. Míg a környezetemben lévő fiúknál nem volt szerencsém, és jöttél te és én a mennyországban érzem magam ahonnan nem akarok eljönni.
-Jajj kicsim nem hittem volna hogy ez bántja a lelked, tudod engem nem zavar hogy én vagyok számodra az első. Például azért is szeretlek mert nem vagy olyan mint a többi lány. Ha gyors neked egy kicsit a tempó lassítunk nem sietünk sehova előttünk van még az egész élet. És tudod mi a legfontosabb?
-Mi???
-Az hogy ilyen őszinte voltál hozzám. Őszinteség nélkül nincs bizalom, és ha bizalom nincs akkor boldogság se. -lágy beszéde után megcsókolta a homlokom és az ölébe fektetett.
Nagyon megkönnyebbültem hogy ezt elmondhattam neki, és ő megértett engem. Egyre biztosabb vagyok benne hogy nekem mellette kell le élnem az életem, és hogy ennél jobb döntés nem hozhattam volna.
Nekem ő az igazi.

Sziasztok :)

Egy darabig nem tudok új részel jönni de megpróbálok minél hamarabb jönni.:)
Remélem hogy megvártok és majd továbbra is olvassátok a történetemet.
Egyébként az új külsőre szivesen várok véleményt. De azt viszont hozzá kell tennem hogyDórinak köszönhetem ő csinálta ezt nekem. :) Szóval próbálok minél hamarabb frist hozni.
Addig is köszönöm a türelmeteket.
Puszi:
Ivett <3 :)