18. Fejezet: Mi a célja

A beszélgetésünk után nagyon meg könnyebbültem. Seb megértett engem ebből is látszik hogy tényleg szeret. Másnap mindketten korán keltünk mivel ma vannak a szabad edzések. Seb még lustizott egy kicsit addig én átsétáltam a fürdőbe és gyorsan le zuhanyoztam, majd a szekrényemben elkezdtem ruhát keresgélni. Végül is egy rövid farmer nadrágot, egy topp, és egy tornacipőt választottam. Mire elkészültem Seb a fürdőszobából lépet ki majd meg akadt rajtam a szeme miközben a hajamat csináltam. Én a tükörből láttam, majd hátra néztem és mintha nem vettem volna észre semmit:
-Szia drágám, valami baj van?
-Nem semmi, semmi csak elképesztően nézel ki.
-Naa azért ne túlozzunk.
-De tényleg szép vagy mikor veszed már észre. -odalépett hozzám átölelt és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
-Hát ha ilyen szépen mondod akkor elhiszem, de most már indulj el szépen öltözni a végén még elkésünk. és neked meg kell nyerned 2 szabad edzést. -küldtem el a páromat a szekrénye felé.
-Na jó akkor csak egy csókot kérek. -nézet rám azokkal a nagy boci szemeivel aminek én nem tudok ellenállni, és erről a szokásomról nem is nagyon szeretnék leszokni. 
-Rendben de csak egyet. -de ez az egy is hosszúra sikeredet.
Csók után mindketten készülődtünk, majd elindultunk a pályára.

***

A pályára érve Sebnek elkellet mennie készülődni így egy magam maradtam de nem sokáig mert nem sokkal később megérkezett Dóri és Tommi is. Tommi elment Seb után, mi addig Dórival beszélgettünk.

-Tegnap elmondtam Sebnek mindent magamról, nem tudod elképzelni hogy mennyire megkönnyebbültem. 

-Nagyon örülök neki hogy minden rendben.Viszont valamit mondani szeretnék neked. 
-Mondjad nagyon megijesztesz .
-Nyugi semmi rossz, csak ezt még nem mondtam neked. Tudod tegnap Tommi elvitt vacsorázni egy gyönyörű étterembe. Beszélgettünk, jól éreztük magunkat, és egyszer csak megcsókolt.
-Dóri ennek nagyon örülök nektek -és megöleltem a barátnőmet.
Nagyon boldog voltam hogy végre ő is megtalálta a boldogságot egy olyan férfi mellet aki tényleg szereti, megbecsüli őt, és soha nem vágja át. Nos Tommi ilyen. Vártuk hogy a szabad edzés elkezdődjön, de egy olyan dolgon akadt meg megint a szemem, amit én egyszer már átéltem Németországba. Hanna volt az aki megint Sebbel beszélgetett. Ott hagytam egy szó nélkül Dórit, és Sebastianék fele vettem az irányt. Próbáltam a féltékenység jelét egy cseppet sem mutatni.
-Szia drágám, -és egy csókkal köszöntöttem a szerelmem.(persze ez tudatos volt Hanna miatt)
Szia Hanna, micsoda meglepetés hogy itt látlak téged.
-Szia Ivett, örülök hogy találkozunk.-és két puszival üdvözölt.
Én nem igazán tudtam ezt a dolgot hova tenni mivel, még Németországban nagyon lekezelően, és lenézően beszélt velem. Most pedig mintha évek óta a legjobb barátnők lennénk.
Ezután egy kis csend keletkezett, senki nem szólt egy szót sem. Végül a kínos csendet Sebastian szakította meg.
-Ivett, tudod Hanna azért jött mer nagyon sajnálja ami Németországban volt ő ezt nem így szerette volna, csak tudod fura volt neki téged mellettem látnia. 
-Igen Ivett bocsáss meg nekem miatta és remélem hogy ezek után nagyon jó barátnők leszünk. Beszeretném bizonyítani neked hogy már semmit nem érzek Sebastian iránt, és persze ő se irántam.
-Engem nagyon meglepet ez a kis vallomás, nem is tudtam igazán hova tenni a dolgokat. Végül Sebre néztem és láttam rajta hogy mennyire szeretné azt hogy mi jóba lennénk. Vettem egy mély levegőt és végül bele egyeztem.
-Rendben felejtsük el az egészet.
-Köszönöm szívem -és kaptam egy puszit a homlokomra a szerelmemtől.
-Ivett igérem hogy nem fogsz rá emlékezni hogy Sebastian és köztem volt valaha valami. És hogy az első lépést megtegyem szeretném hogy amint végzet Sebastian a szabadedzésekkel elmennénk egy kávézóba beszélgetni benne vagytok?
-Ez egy remek ötlet, ugye szívem? -nézet rám boci szemeivel drágám.
-Igen az. -de szerintem nem voltam túl meggyőző. 
-Remek akkor itt a cím. Sziasztok.
-Szia. -mielőtt még bármit is mondhattam volna Seb meg szólalt.
-Nagyon örülök annak hogy megtesztek mindent az érdekébe hogy jó legyen a viszonyotok. De sajnos mennem kell. Légy jó picim.
-Hajrá drágám. 

***

A szabadedzések után elmentünk a kávézóba. Hanna már ott várt minket, és nagyon örült nekünk. Igazat megmondva én ennek kevésbé örültem. Mindhárman le adtuk a rendelésünket. Én egy pohár narancs levet kértem, Seb is azt kért, Hanna pedig csak egy pohár ásványvizet kért. Végül Hanna kezdte el a beszélgetést.
-Nagyon örülök hogy eljöttetek és köszönöm hogy megbíztok bennem. -nagyon meglepődtem azon hogy mennyire szeretné azt hogy mi jóba legyünk. Bevallom hogy a beszélgetésünk  elején el is kezdtem neki hinni amit mond, de a közepe fele már egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, mivel a "régi szép időkről" kezdtek el beszélgetni. Mondhatnánk azt is hogy talán engem már el is felejtettek hogy ott vagyok. Muszáj volt valamit kitalálnom hogy ezt a beszélgetést félbe szakítsam.
-Hanna tényleg köszi mindent meg ezt a meghívást is de nagyon fáj a fejem és szeretnék haza menni ledőlni. Seb haza viszel?
-Persze menjünk. 
-Hát persze mennyetek csak jobbulást Ivett. Sziasztok.
-Köszi, szia.
A kocsiban ülve azon járt végig az eszem hogy Hannanak ezzel mégis mi a célja. Remélem Seb nem fog a csapdájába esni. Ez az egy amitől én rettenetesen félek.

17. fejezet: Ő az igazi

Sziasztok!!!

Végre tudtam hozni a friss fejezetet köszönöm hogy olvassátok a történetem. És persze remélem hogy mindenkinek tetszik az új külső amit az én drága Dóri barát nőmnek köszönhetek. :) Jó olvasást kívánok mindenkinek :))


Mikor Seb elment, egyből hívtam is Dórit hogy elmondjam neki mivel is lepet meg engem Seb. Két csengetés után fel is vette a telefont:
-Szia!
-Szia, nem fogod elhinni hogy mi történt! 
-Na, mi az? Mesélj!
-Vett nekem Pesten egy lakást. Nagyon meglepődtem rajta, de komolyan.
-Tényleg? Ez de aranyos volt tőle.
-Igen az, de nem akartam elfogadni. 
-Jujj nagyon szeretném látni. -közben meg jött Seb.
-Várj lekel tennem de SMS-ben elküldöm a címem és egy fél óra múlva gyere át. Szia!
-Rendben szia. -és letettük, mivel Seb megérkezett.
-Szia hát te?
-Szia, csak itt hagytam a szemüvegem, mikor le értem vettem észre. De már itt se vagyok. Szia! -és kaptam egy puszit.
-Szia! -hirtelen reagálni se tudtam olyan hamar jött és ment.
Seb távozása után gyorsan elküldtem a címet Dórinak. Míg vártam hogy megérkezik, körbe jártam még egyszer a lakást. Nagyon tetszett az egész, még mindig  nem tudtam elhinni hogy ez az enyém és hogy ezt Sebtől kaptam. Kis idő után kopogtak az ajtón. Mikor kinyitottam láttam hogy Dóri az.
-Szia de jó hogy itt vagy el se tudod képzelni milyen boldog vagyok -és megöleltem.
-Mikor hívtál egyből szaladtam is, ez a lakás gyönyörű 
-Tudom nagyon meglepet vele, azt mondta hogy ezt azért vette nekem hogy amikor a nagydíjak között meglátogat mégse a koliba kelljen jönnie.
-És milyen igaza van.
-Tudom de mégse akartam elfogadni, de addig erősködött míg bele nem egyeztem de persze csak azzal a feltétellel hogy itt marad velem és nem szállodába megy.
-Figyelj tudja hogy nem a pénzére hajtasz. mint sok nő szeretné. Látja rajtad hogy te tényleg szereted és ő is nagyon szeret téged.
-Hát igen.
-Jajj Ivett olyan helyesek vagytok így együtt, titeket az ég is egymásnak teremtett.
-Remélem igazad van mert nem szeretnék csalódni.
-Szerintem megbízhatsz benne. Vagy talán máshogy érzed?
-Nem, én is úgy érzem. -a nagy beszélgetés közepette megszólalt Dóri telefonja. Mikor megnézte egyből elmosolyodott.
-Tommi az SMS-t küldött hogy most már otthon van.
-Nagyon jól elvagytok ti is együtt jól látom?
-Igen jól. De nem baj hogy most mennem kell?
-Semmi gond akkor szerintem Seb is mindjárt haza jön, addig is elleszek ne aggódj.
-Rendbe. majd beszélünk, akkor szia.
-Szia -és elment.
Egyedül maradtam a lakásban, leültem a kanapéra és elkezdtem azon gondolkozni hogy Sebnek be kell vallanom valamit, lehet hogy nem nagy dolog de nekem fontos és jobb hogyha tudja, így igazságos muszáj egymással őszintének lennünk. 
Míg ezen gondolkoztam észre se vettem mögöttem Sebet. Szép lassan hátulról megfogta a vállam majd jó szorosan átölelt majd megcsókolt.
-Szia észre se vettelek, bocsi csak elgondolkoztam
-Semmi baj de min tűnődtél el ennyire? -és leült mellém a kanapéra.
Elhatároztam magamban hogy elmondom neki, csak könnyítek a lelkemen.
-Hát tudod mondanom kell valamit ami számomra igen fontos, és egy kicsit kínos is.
-Megijesztesz  valami baj van, talán valami rosszat tettem, mi baj kicsim,
-Nem mielőtt megijednél nem veled van a baj hanem velem.
-Veled mi?
-Tudod már 18 éves vagyok és most kezdem élni igazán az életem. A velem egykorú lányok már mind túl vannak a 20. pasijukon is. De én más vagyok, tudod nekem te vagy az első fiú az életemben. Téged csókoltalak meg először ,csak téged öleltelek meg, és csak rád gondoltam először úgy mint férfi. Eddig ezt a dolgot nem igazán tudtam  hova tenni és kezdem kicsit gyorsnak érezni a tempót még csak 1 hete járunk és te egy vettél már nekem, mind ketten megismertük egymás szüleit. Mások ezt jó pár hónap után csinálják ezt. Tudod azért kellet ezt neked elmondanom mert már nem bírtam magamban tartani, és szeretném ha te is tisztában lennél vele hogy kivel is van dolgod. Egyébként soha nem hittem volna hogy az első barátom pont egy olyan ember lesz akit az egész világ szeret, és sok millió lény közül pont engem választ ki magának. Míg a környezetemben lévő fiúknál nem volt szerencsém, és jöttél te és én a mennyországban érzem magam ahonnan nem akarok eljönni.
-Jajj kicsim nem hittem volna hogy ez bántja a lelked, tudod engem nem zavar hogy én vagyok számodra az első. Például azért is szeretlek mert nem vagy olyan mint a többi lány. Ha gyors neked egy kicsit a tempó lassítunk nem sietünk sehova előttünk van még az egész élet. És tudod mi a legfontosabb?
-Mi???
-Az hogy ilyen őszinte voltál hozzám. Őszinteség nélkül nincs bizalom, és ha bizalom nincs akkor boldogság se. -lágy beszéde után megcsókolta a homlokom és az ölébe fektetett.
Nagyon megkönnyebbültem hogy ezt elmondhattam neki, és ő megértett engem. Egyre biztosabb vagyok benne hogy nekem mellette kell le élnem az életem, és hogy ennél jobb döntés nem hozhattam volna.
Nekem ő az igazi.

Sziasztok :)

Egy darabig nem tudok új részel jönni de megpróbálok minél hamarabb jönni.:)
Remélem hogy megvártok és majd továbbra is olvassátok a történetemet.
Egyébként az új külsőre szivesen várok véleményt. De azt viszont hozzá kell tennem hogyDórinak köszönhetem ő csinálta ezt nekem. :) Szóval próbálok minél hamarabb frist hozni.
Addig is köszönöm a türelmeteket.
Puszi:
Ivett <3 :)

B.Ú.É.K.

Először is nagyon boldog újévet kívánok minden kedves olvasómnak. 

Köszönöm hogy eddig is velem tartottatok. A forma1-ben a Red Bull

is nagyon szép idényt zárt. Sebastian lett a világbajnok, ezzel ő lett minden 

idők legfiatalabb kétszeres világbajnoka. Reméljük hogy a 2012-es év is

legalább annyira jól sikerül mint a 2011-es. Mégegyszer boldog új évet mindenkinek.

puszi: Ivett

16.fekezet: Az új lakás

Csomagolás után leültünk egy kicsit beszélgetni. Régen tudtunk már leülni és hosszabban beszélgetni.
-Figyelj, most tényleg nagyon szép, minden és nagyon jól érzem magam veled ennél szebb, és jobb dolog nem is történhetett volna velem mint az hogy megismertelek téged. De tudod a nyár se tart örökké, és te járod az országokat, én pedig itt maradok, és főiskolára járok. Hogy fogunk mi találkozni?
-Ne aggódj kicsim, mindent meg fogunk oldani, szeretjük egymást és csak ez a fontos és a szerelem csodákra képes. Majd hétköznap meglátogatlak, és néha pedig te is eljössz velem egy-egy nagydíjra. -mondta nyugtató hangon, közelebb csúszott hozzám és lágyan megcsókolt.
Nem mondom hogy nem esett jól mert nagyon jól esett. É megbízok benne, és most elhittem minden szavát. Ledőltem a combjára, és ő elkezdte simogatni a fejem míg végül elaludtam.
Reggel én keltem fel előbb, még indulás előtt megszerettem volna reggelizni, így arra jutottam hogy Sebinek is csinálok reggelit. Mikor végeztem vele bevittem a szobába, vissza bújtam az ágyba, a tálcát a lábamra tettem, és lágy csókokkal ébresztettem a kis szerelmemet. Nagy nehezende kinyitotta a szemét, és elmosolyodott.
-Jó reggelt bajnokom. -súgtam a fülébe.
-Jó reggelt, mi ez a jó illat. 
-Úgy gondoltam hogy ne üres hassal induljunk el, úgyhogy csináltam egy kis reggelit. -és elkezdtünk reggelizni.
Reggeli után egyből indultunk is. Elköszöntem otthon mindenkitől, és beszálltunk a kocsiba. Közben megcsörrent a mobilom. Megnéztem hogy ki az. és nagy örömömre Dóri volt.
-Szia Dóri, mizu?
-Csak azért hívtalak hogy rég beszéltünk, és hogy megkérdezzem mizu veletek?
-Hát nagyon boldog vagyok. Anyáék nagyon jól fogadták és most úton vagyunk Pestre. És veled meg Tommival mizu, jól meg vagytok együtt?
-Igen nagyon jól érezzük magunkat, de majd szeretnék veled találkozni, mondjuk délután?
-Rendben nekem megfelel.
-Akkor délután, Szia
-Szia. -és letettük a telefont.
-Dóri volt? -kérdezte meg Seb.
-Igen ő volt délután találkozok vele, persze ha nem tervezel délutánra semmi programot.
-Nem, menyél nyugodtan, és Tommival meg vannak? Tényleg fura hogy nem hívott és nem nyaggatott a munkával.
-Hát annyira jól érzi magát Dórival hogy téged elfelejtett. -mondtam kicsit elmosolyogva.
Bár Seb is jót mosolygott.
-És előbb hova megyünk a szállodába, vagy a pályára?
-Egyikhez se, van számodra egy kis meglepi.
-Ne már még egy meglepi, nem lesz egy kicsit sok?
-Nem, nem lesz. -és csak mosolygott.
-Hiába kérdezem meg mi az úgyse mondod meg igaz?
-Igaz, de már itt is vagyunk. -és kiszállt a kocsiból.
Egy nagyon szép környékre értünk Nem tudtam elképzelni hogy Seb mit akar itt. Bementünk egy házba, beszálltunk egy liftbe, és felmentünk egészen az 5. emeletig. Kiszálltunk a liftből és nem messze tőle Seb az egyik ajtóhoz ment, elő vett egy kulcsolt, kinyitotta az ajtót, és beléptünk. Egy gyönyörű lakást láttam ott, nem igen láttam ilyet még élőben. Meg akartam kérdezni hogy mi ez az egész de nem bírtam a meglepődötségtől szóhoz jutni, helyettem Seb szólalt meg:
-Tudod mesélted hogy, kolis leszel szeptembertől, de gondolkoztam ha tényleg az leszel, akkor hogy foglak meglátogatni, oda mégse mehetek utánad, így arra jutottam, hogy veszek neked egy lakást, nem nagy de szerintem otthonos. Na mit szólsz?
-Sebastian ezt nem fogadhatom el tőled, nem szabad ez túl drága lehetett és nem akarom hogy ennyit költs rám. Meg arról nem is szólva hogy ez úgy festene hogy a pénzedért vagyok veled együtt, és ez nekem nem hiányzik.
-Figyelj kicsim, én tudom hogy te mért vagy velem együtt, és csak ez a fontos. A többiek véleménye pedig nem számít. Ugye nem akarsz megbántani?
-Nem, dehogy is
-Akkor pedig igen is elfogadod, és mielőtt megszólalnál gyere menjünk körbe:
A lakás:
 Nappali:          
               
Konyha:
               
Fürdőszoba:
                   
Hálószoba:
                 
 Mikor végig néztünk minden helységet nem sok mindent tudtam mondani.
-Ez neked nem nagy?
-Hát nem a helységek méretére gondoltam hanem a mennyiségére.
-Ez egy vagyon volt biztos, még most is azt mondom hogy nem fogadhatom el.
-Ne kezdjük el megint jó? Ezt neked vettem mert szeretlek és nem szeretném ha most ezen kezdenénk el vitatkozni.
-Rendben elfogadom de csak egy feltétellel: ha te is itt maratsz velem, és nem a szállodába mész rendben? 
-Ha nagyon szeretnéd itt maradok veled, de most mennem kell ne haragudj de ha vissza jöttem csak a tiéd vagyok. -és megcsókolt.
-Rendben van addig felhívom Dórit és meg mondom hogy ide jöjjön, de tényleg siess. -és elköszöntünk egy csókkal.

15. fejezet: Seb és az Apollo :)

-Anya beszeretném mutatni Sebastiant. Sebastian ő itt anyukám Timi, az öcsém Zoli és a kishúgom Amanda de csak Mendinek hívja mindenki. 

-Örvendek. -és kezet nyújtott. 

Anya persze viszonozta és az öcsém is. Miután Seb kezet fogott velük lehajolt a húgomhoz és puszit adott neki az arcára. Mendike persze egyből elszégyellte magát mivel hiába csak 5 éves de tudta hogy Seb ki is. 
-Akkor indulhatunk? -kérdeztem meg
-Szerintem mehetünk. -mondta anya és elindultunk. 
Már Seb kocsija is megérkezett, így azzal mentünk haza. Már nagyon jó érzés volt végre haza érni. Mikor bementünk a házba nagyon jó érzés töltött el, és láttam hogy Sebnak is nagyon tetszett. Oda mentem hozzá és szép lassan átöleltük egy mást. Ép hogy ellengettük egymást kijött az ajtón apa nagyon örültem neki, oda szaladtam hozzá és átöleltem. Mikor elengedtem láttam hogy kicsit furán néz Sebre.
-Ja persze apa ő itt Sebastian Vettel, Sebastian ő itt az apukám Zoltán.
-Ők kezet fogtak, és egyből megtalálták a közös nevezőt, persze nem meglepő témákban mint például forma1 és a foci.. Mikor végeztünk az ebéddel is bementünk a szobámba és lefeküdtünk az ágyra és beszélgettünk míg el nem aludtunk. Olyan este 8 fele keltünk fel, mikor kimentünk anya éppen a vacsorát csinálta. Vacsora közben anyáék persze kérdezősködtek hogy ismertük meg egymást, meg persze csupa olyan dolgot amit még Seb szülei is megkérdeztek. Vacsi után elmentünk lefeküdni, és nagy meglepődésemre mikor anyát megláttam hogy előkészítette a szobámat, és hogy 2 emberre ágyazott meg, ebből láttam hogy megbízik bennem. Mikor végzett nem mondott semmit hanem kaptam egy puszit az arcomra és kiment. Nem sokkal utána bejött Seb és rajta is egy kis csodálkozást láttam aminek hangot is adott:
-Hogy vetted rá anyukádat hogy együtt aludjunk?
-Hát sehogy már így láttam az ágyam mikor bejöttem, ez csak annyit jelenthet hogy megbíznak bennünk.
-Akkor ne okozzunk neki csalódást. -és oda jött hozzám és megcsókolt.
-Egyébként jól érezted magad?
-Igen nagyon. Csak tudod nekem már szerdán vissza kell mennem Pestre, a vasárnapi futam után. 
-Máris? De viszont nekem lenne egy kérésem.
-Mi lenne az?
-Holnap Gyöngyösre eljön fel lépni a kedven fiú bandám az Apollo23 és szeretném ha eljönnél velem. Na mit szólsz hozzá?
-Azt hogy persze érted mindent. -és megcsókolt.
Befeküdtünk mind ketten az ágyba, Seb hamar elaludt, én pedig még egy ideig fent voltam és néztem az alvó Sebet. Egy fél óra múlva már engem is elnyomot az álom.
Reggel elég későn keltem. Mikor meg tapogattam az ágy másik felét nem találtam senkit. Álmosan kimentem a többiekhez. Mindenki fent volt már csak Sebet nem találtam sehol, így megkérdeztem anyát:
-Anya hol van Seb?
-Hát korán elment itthonról de azt nem tudom hova?
-Az jó, próbálom hívni is de nem veszi fel a telefont. 
Már 11 óra is elmúlt mire haza talált.
-Szia hol voltál? -kérdeztem dühösen
-Elintéztem ezt azt. Most haragszol? 
-Nem de azért szólhattál volna hogy elmész.
-Bocsánat, csak olyan aranyosan aludtál és nem akartalak felébreszteni. -és kaptam a számra egy csókot.
Délig beszélgettünk, utána elkezdtünk készülődni az Apollo23 koncertre. Nagyon izgatott lettem most látom őket élőben először és most teljesül az egyik nagy álmom.
1 óra alatt el is készültem, csak egy lila nyak pántos ruhát és egy fekete szandált vettem fel, de mikor meg láttam Seb arcát amikor meg látott, elég zavarba éreztem magam. A hosszú csendet végül én törtem meg:
-Akkor mehetünk? 
-Igen persze. -mondta és beszálltunk az autóba.
Egy 30 percbe se telt mire oda értünk. Nem kellet sokat várnunk és elkezdték a koncertet. Én nagyon élveztem és ahogy látom Seb is. Mikor vége lett Seb eltünt, minden hol kerestem de sehol nem találtam. Dühöngtem mert ezt ma már másodszor csinálta velem. Közben a fiúk vissza mentek a színpadra:
-Még mielőtt el búcsúznánk köszöntsünk körünkben egy forma1-es pilótát aki tavaly megszerezte első vb címét, Sebastian Vettel aki meg kért minket hogy egy szerelmes számot énekeljünk el, magyar barátnőjének Ivettnek. Szeretném ha Ivett feljönne a színpadra. -vezényelt fel Tomi
Hát ezen nagyon meglepődtem, mikor fel léptem a színpadra, mindenki csak engem nézett, és elég sok ismerős arcot láttam akik szóhoz se jutottak a meglepődötségtől.
-Akkor míg mi éneklünk szeretném ha ti táncolnátok.
-Elkezdtünk táncolni, abban a percben, kizártam mindenkit a gondolataimból és csak Sebre koncentráltam. De sajnos nem tart semmi örökké így ez sem. Tehát mikor le mentünk a színpadról én egyből sírva Seb nyakába ugrottam.
-Na mi a baj? -kérdezte
-Erre még én se számítottam köszönöm ezt soha nem felejtem el. -és megcsókoltam.
Ezután a kis jelenet után, elindultunk haza. Mikor haza értünk, elkezdtünk csomagolni mert Sebnek holnap vissza kell mennie Pestre és úgy döntöttem hogy vele megyek, muszáj lesz szoknom Pestett mert szeptembertől ott fogok lakni. 

14. fejezet: Otthon

Nagyon nem tudtam elaludni így megint elővettem a telefonom, és megnéztem a hétvégén először a forma 1es híreket. Nem találtam semmi érdekes hírt már éppen ki szerettem volna lépni belőle mikor megláttam egy cikket és nagyon nem tetszett a címe: "Vettel és a magyar lány története folytatódik". Gondolom hogy miért adták neki ezt a címet mivel én már egyszer még a legelején már bekerültem az újságba és úgy néz ki hogy nem felejtették el. Egy kicsit fel is zaklatott a dolog mivel én akartam otthon elmondani de már sajnos nem tudtam vele mit csinálni, így muszáj volt megpróbálnom aludni.
Reggel nagyon fáradt voltam Dóri próbált felkelteni nehezen de sikerült is neki. Látszott rajtam hogy valami nagyon nincs rendben.
-Ivett valami baj van? -kérdezte aggódva.
-Hát csak annyi hogy lehet hogy otthon már mindent tudnak rólam és Sebről. -és megmutattam neki amit tegnap este láttam.
-Hát ez várható volt nem? Vagyis tudtuk hogy nem tarthatjátok sokáig titokban.
-Tudom de azt hittem hogy addig kitartjuk amíg hazaérek. De ezen már kár bánkódni így muszáj túl lennem rajta. -és elkezdtünk pakolni.
Ép hogy végeztünk kopogtattak az ajtón. Elindultam kinyitni az ajtót és nem lepődtem meg hogy kik álltak ott.
-Sziasztok -köszöntem Tomminak és Sebnek.
-Szia mehetünk vagyis ha nem akarjuk lekésni a repülőt. -mondta Seb
-Persze szerintem igen várj. Dóri mehetünk? -kérdeztem hátra.
-Igen persze.
-A fiúk megfogták a bőröndöket és lementünk a kocsihoz. Beszálltunk, én Seb mellé, Dóri pedig hátul Tommi mellet. Mikor elindultunk, Sebnek adtam egy két tanácsot. 
-Figyelj először is anyukámék már ott fognak várni a reptéren. Van egy húgom Amanda ő 5 éves de mindenki csak Mendinek hívja, és van egy öcsém Zoli ő Fabival kb egyidős mivel 13 éves. És jó ha tudod hogy egy kis faluba élek, de nem soká költözök fel Pestre a főiskola miatt. Remélem minden jól sikerül, nagyon szeretném ha jól kijönnél velük.
-Nyugi minden rendben lesz ne izgulj jó?
-Rendben de van még valami, mielőtt megismertelek ugye én eszméletlen nagy rajongód voltam, és ezen nem ér nevetni.
-Nem is nevetek -mosolyodott el kicsit jobban.
-De látom na mindegy, a lényeg az hogy otthon mindenki szereti a forma1et, csak anyum közömbös egy kicsit. Csak az a fontos hogy téged és a Red Bullt nem igazán szeretnek mert Ferrarisok de már évek óta, de végül is ha bele gondolok jobban nem is téged nem bírnak hanem a Red Bullt mert mondták ha Ferraris lennél még bírnának is ez jó hír.
-Hát ezen ne aggódj mert nem bírhat minket mindenki és ha majd nem a versenyzőt látják bennem hanem mint ember megismernek akkor biztos megváltozik a véleményük.
-Ebben én mindenképpen egyetértek veled. -és megsimogattam a combját.
Mikor megérkeztünk a repülőtérre egyből szálltunk is fel a repülőre. 2 óra utazás után le is szálltunk. Én addigra olyan rosszul lettem az idegességtől hogy menni alig tudtam. De a legrosszabb hogy Seben az idegesség legapróbb jelét sem láttam. Mikor Tommit és Dórit megláttam együtt eszembe jutott valami. Oda is hívtam Dórit.
-Figyelj van egy ötletem mit szólnál hozzá ha megkérnéd Tommit hogy míg Seb nálunk van addig hagy legyen Tommi nálatok, persze a nem zavar?
-Persze hogy nem én nagyon örülnék is neki csak tudod én azt nem tudom hogy ő mit szólna hozzá.
-Ha nem próbálod meg akkor soha nem tudod meg.
-Igen igazad van. -mondta és elindult.
Én mosolyogva figyeltem a beszélgetésüket de semmi reakciót nem vettem le. De mindketten oda jöttek hozzám.
-Akkor elszeretnénk búcsúzni, remélem hogy a futom találkozunk. mondta Dóri és megöleltük egymást.
-Én biztos vagyok benne.
-Létszives vigyáz Sebastianra hogy ne hanyagolja el magát nagyon -jött oda Tommi is és átölelt.
-Vigyázok rá megígérem és nyugi azaz 5nap hamar elfog menni. -és elmentek.
Végül mi maradtunk Sebbel anyáékat már láttam is de apát nem láttam sehol biztos úgy volt vele majd ő otthon megvár minket. Vettem egy mély levegőt és oda fordultam Sebhez.
-Figyelj én oda megyek és beszélek velük és ha intek előbújsz 
-Rendben és ne idegeskedj. -és nyomot a számra egy puszit.
Én elindultam anyáék felé mikor oda értem nagyon örültek nekem.
-Sziasztok
-Szia -és mindenki megölelt.
-Hogy érezted magad találkoztál Vettellel? -faggatott anya 
-Hát igen találkoztam is vele.
-Ó igazán igen akkor aláírást is szereztél.
-Annál egy kicsit többet szereztem magát Sebastian Vettelt. -és elmeséltem anyáéknak mindent. Először nagyon nem hitték el hogy ez történt velem.
-Várjatok ide hívok valakit. -és hátra fordulta és integettem.
Mikor Seb előjött a tömegből anyáék szóhoz se jutottak.