6.fejezet:Az első csók

-Sebastian engedj be kérlek azonnal.-kopogtam be az ajtón . Tommi már akkor ott haggyot.
Na létszi engedj be beszélni szeretnék veled fontos. -Végre kinyitotta az ajtót. Látszott rajta hogy nagyon megviselték a történtek de próbált úgy tenni mintha misem történt volna.
-Szia bocsánat hogy nem mentem érted de...
-Ne szólj semmit. -Vágtam közbe
-Tudok mindent hogy mi történt ma azért jöttem hogy ápolgassam a kis lelkedet.
- De kitől tudod?
-Az most nem fontos.
 -Nekem nagyon is fontos úgyhogy mond el különben nem engedlek be.
-Jól van na elmondom de ne haragudj rá csak jót akart neked, Tommi volt az. Tudta hogy szükséged lenne valakire így gondolt rám én pedig eljöttem persze ha csak nem bánod ugye? -gondolkozott egy kicsit de aztán végűlis be engedett.
-És szeretnél róla beszélni?
-Nem igazán még mindig nem tudom elhinni amit láttam. Felfoghatatlan ami történt.
-És ő mit mondott, vagy reagált rá? -érdeklődtem.
-Próbált mentegetőzni de nem hagytam magamat, pedig azt láttam rajta hogy megbánta amit tett. De mondjuk én azt is láttam hogy szeret. Én már nem tudnék benn többet megbízni. -én felálltam és elmentem két poháré mert magammal hoztam a behűtött pezsgőt is.
-Tudtam én hogy jól teszem ha elhozom eszt. Tessék idd csak meg nyugodtan van még. -mondtam picit mosolyogva hogy megnyugtassam amennyire csak lehet.
Tisztában voltam vele hogy nem szabad nagyon nyomulósnak lennem mert azzal csak elijeszteném magamtól, de láttam rajta valamit amit először nem nagyon értettem.
-Köszönöm ngyon kedves tőled. -mondta
-Hát mire valók a barátok. -mondtam neki és leültem mellé az ágyra. Egyikünk se szólt egy szót se semmit csak ültünk és hallgattunk míg Seb közeledett és megcsókolt. Egy kicsit hosszúra sikerült de egyikünk se bánta. Mikor vége lett egyikünk se szólt egy szót se mind ketten zavarban voltunk. Végül Seb meg törte a csendet:
-Köszönöm hogy itt vagy simogatta meg az arcomat.
-Tomminak köszönd ha ő nincs akkor nem tudom meg hogy mi van veled.
-Rendben megköszönöm neki is jó ? De tényleg nem tudom miért de nagyon sokat jelent az hogy itt vagy és ezért tiszta szívből hálás vagyok neked.
Így beszélgettünk egész este míg végül elaludtam.
Seb feljebb tett az ágyba és betakart majd befeküdt mellém. Éjszaka többször is felkeltem hogy tényleg az ő ágyában alszom el se akartam hinni. Azon a csókon gondolkoztam hogy ez most jelent a számára valamit vagy csak azért kaptam mert szomorú volt. Mindenesetre nagyon örültem neki mert valami olyat érzek mellette mind még soha senki mellet.
Ki mentem a mosdóba és mikor vissza jöttem és lefeküdtem megfogta a kezemet.
-Valami baj van ? Nem tudsz aludni vagy rosszat csináltam?
-Semmi baj csak mosdóba voltam aludj nyugodtan. -és közben elkeztem a kezét simogatni.
Végül mind ketten elaludtunk.